Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1978-03-29
| . ■„' * < 1 mommmmrn i ' * . - 2 -- jelentős fejlődés az is, hogy a 30 fő alatti ala]Dszervezeteknél jelölő bizottság nélkül, közvetlenül a taggyűlésén tesznek javaslatot a titkárra és a vezetőségre. /Még nem minden esetben tudnak az alapszervezetek megfelelően élni ezzel a lehetőséggel/. Nem ritka, ma már a többes jelöles, aminek meg kell mondani őszintén, korábban nem túlzottan örültünk.- a küldöttgyűlés előtt a tagsag egy-ket héttel korábban megismerkedhet a jelölő bizottság javaslatával a faliújságon, il! az üzemi lapokon keresztül, ez lehetoseget meg nem vált gyakorlattá az elmúlt évek során. , . ,. ©- nagyon nagy jelentősége van a szervezeti demokrácia szempontjából annak is, hogy a küldöttek /üzemi, intézményi szinten/ megtarthatják mandátumukat és az aránylag kis^létszámú vezető testület /bizottság/ demokratikus kontrolijaként a két küldöttgyűlés között bármikor összehívható. Ek kell^mondani, hogy az elmúlt két évben erre példa nem volt. Meg nem egeszen tudatosult ennek jelentősége a KISZ szervezetek köreben. Mindez Megfelelően szolgálja a KISZ belső demokratizmusának fejlődését, lehetőséget teremt a továbblépésre; , <- felkészíti a fiatalokat a szocialista demokrácia kulonbozo fórumain való aktiv részvételre /erre jó példa az ifjúsági parlamenteken és a gazdasági épitőmunkával kapcsolatos fórumokon való 6 10 {3 J- a szervezeti demokrácia mint a munkastílus, munkamódszer egyik eleme, ösztönzően hat a módszerek fejlesztésére, a központi akarat megfelelő érvényesítésére. Tapasztalataink szerint az elmúlt - közel 4 év alatt -a RÍSZ belső demokratizmusa és képviseleti rendszere fejlődött. Ezt bizonyítja az első és második taggyűlésen zajló irita^ a biralatönbirálat fejlődése /az önbirálat még nem olyan erős/, es a donteselőkészitésének menete. Természetesen nem csupán erre a két taggyűlésre korlátozódik a KISZ belső demokratizmusa. Gondot jelent, hogy nem lehet ilyen jól és egyértelműen minősíteni az évközben zajló többi taggyűlés tartalmat /rétegenként mas-mas kepet mutat/. Nagyüzemi területen tapasztaltunk megfelelő fejlődést ezen a térén is. Az 1977-es éves titkári felkészítő táborunkban vizsgáltuk, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek titkáraink a szervezeti demokrácia témakörében. Megállapítottuk: ,- a titkárok döntő többsége ismeri a szervezeti demokrácia fejlesztését meghatározó KISZ-es határozatokat,- ismerik a szervezeti demokrácia formait, szintereit /taggyűlés, vezetőségi ülés, bizottsági ülés/, de fellelni teves nezeteket is, pl.: ide sorolják az ifjúsági parlamenteket es a négyszögeket,- a kérdésekre adott válaszok alapján úgy tűnik, hogy az ertekeles és a tervezés demokratizmusa egyértelműen ismert /sok módszert xirifölc 1©/- a kádermunkára vonatkozó kérdésre már nem adtak ilyen egyértelmű választ, egy kicsit még szűkén értelmezik /sokszor^leszükitik a válaszadás tányéré, ill. csak a vezető testület előtti témaként kezelik/ ✓- a testületi demokráciánál a döntés előtti információszerzésnek és ax vitának tulajdonítanak nagy jelentőséget. L_ — i ~—- ■ —- »■ . . - - - - - - ■ - - - - * - -- - - — -— - k- - —..ma ». » - !»
