Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1978-03-29
ff * — ,. « .© . ,v ^ a i X- 6 -vés kérdésben határoznak és a határozatok is inkább elvi állásfoglalások, mint pontosan ellenőrizhető döntések. Legfontosabb feladat tehát az alapszervezeti pártmunkában, hogy emeljük a taggyűlés, mint a kollektiv vezető testület munkájának a színvonalat. Az egyszemélyi felelősség: Pártunk kongresszusai mindig nagy figyelmet fordítottak a kollektivitás erősítése mellett az egyszemélyi felelősség érvényesitesere. A kollektiv vezetés és az egyszemélyi felelősség a pártvezetés lenini elveiben, a pártirányitás gyakorlatában egy"~seges elv. A feladatok meghatározása, a végrehajtáshoz szükséges egyszemélyi felelősök kijelölése kollektíván történik, a testületek kijelölik a felelős személyeket is. Szükséges a végrehajtásra* alkalmas személyek kiválasztása, amely egyben biztosítéka is a végrehajtásnak. Az egyszemélyi felelős kijelölésének elmulasztása veszelyezteti a kollektiv vezetés megvalósulását. Nagyon fontos a^gyakorlatban is alkalmazni a határozati javaslatot előterjesztő személy utólagos felelősségét. Minden előterjesztő politikailag felelős a választott pártszerv előtt az előterjesztett anyag tényszerűségéért, stb. és el nem évülhető jelleggel felelősségre vonható. Összefoglalva: a pártvezetés lenini elve azt követeli a pártszervektol, hogy a vezetés kollektivitását és az egyszemélyi felelősseget ne válasszak külön egymástól. A vezetések ezeket az összefüggő elemeit ne tekintsek egymást kizáró ellentéteknek, hanem a kettőt együtt, egymással összefüggésben, egyszerre erősítsek. Az egyszemélyi felelősség nem csökkenti, hanem növeli a kollektivitás hatékonyságát, ugyanúgy, mint ahogy a testületi döntés lehet csak az alapja az egyszemélyi felelősök kijelölésének. A kerületi PB, PVB e témában hozott határozatai:- Üzemi demokrácia 7 02©c* ,áem. es hatalom kapcsolatával, Kulon gonddal vizsgálják a pártdemokráciát /példamutatás, párt* megbízatás, kadermunka vonatkozásait, munkamódszert vizsgál/. A pártszervezetek az üzemi demokrácia fejlesztését saját belső mÜüS8izmusuk tokelet esi tésével szolgálják. Külön gonddal elemezzek a partdemokracia meghatározó szerepét, a hatását és kapcsolatát a szocialista demokrácia egészével és részterületeivel, n wfeíüiS í szabályozó határozatokat, dokumentumokat és pozitív, va fejlesBzék?882 °VaCS ° gyako;rlati tapasztalatokat hasznosít?- A pártcsoportok szintjén az üzemi demokrácia kérdéseivel való rendszeres foglalkozást /parttagok javaslatainak, észrevételeinek helyzetet,^ kommunisták kollektiv és személyes feladatainak ertekelesét, a fórumok nyíltságát, kritika légkörét megteremteseben való kezdeményez- cselekvőkészséget/. * / / _________________________________________________ i r 7-:--------------------------------------------- ,--------—~ t____
