Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.14.a/3)

1977-03-08

I- 5 -A beszélgetések érzékeltették, hogy a társadalmunkban meglévő 0s újratermelődő, valamint a nyugatról beáramló téves, vagy eszrnéinktől idegen nézetek hatnak a párt tagjaira is. Ezek ellen nin. csenek megfelelően felvértezve, a burkoltan megjelenő formákat nem ismerik fel, nem szállnak vitába, sőt egyes esetekben ők maguk is hangoztatják azokat. A beszélgetések ^kapcsán. találkoztunk kispolgári nézetekkel, szemlélettel, elkényelmesedéssel, az egyéni előnyük középpontba állításával.

Munkás és értelmiségi körben is szórványosan jelentkezik internacionalista kötelezettségünk megkérdőjelezése. Különösen a fejlődő országoknak nyújtott segitségadást tartják túlzottnak jelenlegi gazdasági helyzetünkben, - ugyanezt a Szovjetunióra is vontatkoztatják.

Újratermelődnek a nacionalista nézetek a környező országok nemzetiségi kérdései kapcsán is. Megjelenik helyenként a szociálsovonizmus, amely a mi eredményeink túlértékelésével a szomszédos országok lebecsülését célozza. Ez a szemlélet érdekes módon nagyüzemi és pedagógus körben is jelentkezik.- A munkásosztály vezető szerepe, a szövetségi politika, s az ehhez kapcsolódó elméleti-politikai kérdések több helyütt tisztázatlanok. Sok vitát vált ki a fizikai munkásnál túl magas, más esetekben - az értelmiségieknek - alacsony mércét szabnak a tagfelvétel során.

Nagyüzemi munkások körében a szövetségi politika meg nem értésével találkoztunk, különösen a szövetkezeti parasztság helyzetét túlozták el. Többen felvetették, hogy a parasztság életszínvonalának emelkedése nincsen arányban a munkásokéval.

A legtöbb észrevétel a kádermunkával kapcsolatban hangzott el. Jogosan birálják a még mindig meglévő szubjektivizmust, és protekcionizmust, valamint azt, hogy a pártalapszervezetek a véleményezési jogkört nem tudják minden esetben érdemben gyakorolni. A politikai alkalmasságra még mindig nem fordítanak elég gondot. A káderpolitikai elvek következetes végrehajtását igénylik. Fontosnak tartják, hogy a felső irányitó szervek rendszeresen kérjék számon az^ irányításuk alá tartozóktól a kádermunkát. A párt felső szervei pedig ellenőrizzék az állami szervek ezen tevékenységét.

Tapasztalható volt, hogy az állami és szövetkezeti tulajdon közelítését nem értik megfelelően, erre mindkét irányból túlzó vélemények is elhangzottak.- A személyi tulajdon és a szocialista életmód kérdései közül jogosan bírálták a meglévő túlzásokat, különösen a munka nélkül szerzett jövedelmek alapján bizonyos körök luxus életmódját.

!\

2 I

.404 »- fi'- !>