Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1976-05-21
területén a vállalatok op limisták, mert bár budapesti viszonylatban általában nem terv snek létszámnövelést, a tervezett csökkenés mértéke az ipar-vállalatok többségénél alacsony. Már az idői évre változtatásokat terveznek az ösztönzési rendszerekben, a teljositménybérezésban, normarondezéseket hajtanak végre. A másodállások felülvizsgálata során csökkenések történtek, a BHV pl. teljesen megszüntette az ilyen foglalkoztatást . Az 1976-os évre a szabályozás célkitűzésével összhangban a vállalatok többsége 30 É körül nyereségesökkenést tervez. Legnagyobb mértékű csökkenést a’ Lábo"r MIM f\53 *8 Ji > 9 Eqv, Vas- és Ikiénybolt Vállalat /45,6 7b/, és a Eőv. Óra- es Ékszer ipari Vállalat /43 7V tervez, a BHV jelenlegi tervében komoly veszteség szerepel. Ezzel szemben S egység az 1976, évinél magasabb nyereséget tervezett be pl.: Húsnagyker, ^FEG, ZÖLDÉRT. Mind a túlzott csökkenés, mind a növelés realitása és forrásai, a növelés mértékének indokoltsága további vizsgálatot igényel. A bérfejlesztésben a vállalatok döntő többsége az 1976-os évre a nepgaz'áaságl75,3 %-os átlag alatti növelést tervez. Ez egyben azt is jelenti, hogy az árszinvonalváltozás tervezett mértéke esetén kerületünk dolgozóinak nagy részénél a reálbér stagnál, vagy csökken, amin a központi bérintézkedés némileg változtatni fog. Az egyes állománycsoportok közötti kereseti arányoknál döntően a munkások keresetét növelik nagyobb mértékben, kivétel ez alól a Prosperitás, a Magyar Gyapjufonó, a Budapesti Húsnagyker, a RÁVISZ, a MODELL KTSZ es a BÚTORÉRT, amit minden esetben konkrétan meg kell vizsgálni. Néhány vállalatnál /pl.: EHVt EEG/ a keresetekben jelentős vsölckcnést terveznek a vezetők, de a fizikai dolgozói: egyes csoportjainál is. A vállalatok első negyedévi térméiése, a kereskedelmi^válla-^ lalatolc forgalma tobWeg'eíjen' az' eves 'terv megfelelő részét kepozi, a sajátosságoknak, /pl.: a termelés időszaki ingadozása az építőiparban/ nogfolclcen 16-33 'É között alakult . ^Alacsony a RÁVISZ /12 %/, a FEG /lb £/, a Magyar Gyapjufonó- es Szövő- i rár termelése, a többsége a bázishoz lcepest nőtt. az első "Év -y ódé vés tervtől közel 20 %-al maradt el a BHV, ami a la- I gnzzági ellátásban is érezteti hatását. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy az 1975-ről 1976-ra történő átmn.got ^nem volt _ zökkenőmentes, a felkészülés hiányosságai ’ol, az „ovvegi vaj-( rákból" következően több helyen /pl.: EEG. MEDICOR, Labor ill időszakos munkaollátatlanság keletkezett. Néhány helyen /pl.: BJCSOK/ az előző évről tömegesen megmaradt szabadam.gok kiadása okozott nehézségeket. Egyos vállalatoknál /1)1. #BULIV, Konzervipari Vállalatok Trösztje, El Cl OK/ nyerésé; .hiauy je- 1outközött, a legnagyobb problémával ezen a területen . 31:/ küzd, lléhány vállalatnál a kapacitás nincs kitöltve, a menetele sállományuk alacsony. ~ I i — 4- *■* *
