Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.14.a/3)

1971-12-17

i- 15 -leményének kikérése után megteszi, az Egyetemi Tanács tagjainak joga van egyéb személyi javaslatot tenni és nincs arra biztosíték, hogy ez az uj javaslat egyezik a pártszervezet véleményével. Gyakorlatilag tehát előfordulhat, hogy a Pártbizottság nem tudja minden esetben érvényre juttatni a döntési hatáskörét.

1967. óta /a Pol.Biz. határozat után/ 6 csucsvezetőségi véleményezési jogkör helyett a kerületi PVB. javaslata alapján döntési jogkört kapott. A csucsvezetősegek ezt követően módosították hatásköri listájukat ós ezzel egyidőben fokozottabban decentralizálták a véleményezési jogköröket, az alapszervezetek részére. Ez a decentralizálást folyamat a pártbizottságoknál és a többi csúcsvezetőségeknél is megtörtént, helyesen annak az elvnek megfelelően, hogy az emberekét ott Ítéljék meg, ahol személyüket 4b munkájukat a legjobban ismerik.

A pártalapszervezetek véleményezési, jogkörének gyakorlása azokon a helyeken hatékony, ahol a végső állásfoglalást, a pártvezetőségek kollektív véleménye támasztja alá. Több helyen azonban ez nem mindig érvényesül. A gazdasági vezetők sok esetben csak a titkár véleményét kérik ki, s a titkár fontos személyi kérdésekben egyszemólyben foglal állést, amely sérti a kollektív vezetés elvét, A titkárnak feltétlen gpndoskodni kell arról, hogy az ilyen állásfoglalásokat testületi állásfoglalás előzze meg. Ez a módszer egyben biztosítja a káderek objektivebb megítélését és véleményeltérések esetén nem a

párttitkár egyezemélyben kerül szembe az állami vezetéssel .

A véleményezési jogkör gyakorlásával kapcsolatos nehézségek még olyan helyeken jelentkeznek, ahol a vállalatok

h>

1— ' _J - ? - ■ - - - ---■ mm . .tg»