Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1971-07-30
■mm . .j* I I ■ II. Pártunk politikája eredményeként az egyre nagyobb önállósággal gazdálkodó vállalatainknál, üzemeinkben az eddigieknél fokozottabban épitenek a kommunisták és pártonkivülitk öntudatára, felelősségérzetére, alkotóképességére, kezdeményezésére. Mindezek IV.ötéves tervünk megvalósításának egyik alapját képezik. A IV. ötéves tervvel kapcsolatos tömegpolitikai, agitáclós tevékenység valamenynyl pártszervezetnek, a gazdasági munkában érintett állami és társadalmi szervezeteknek állandó és folyamatos, saját terveik alapján végzendő feladata. A kerületi PB. Propaganda és Művelődési Bizottsága e feladat tervszerűbb es magasabb szintű megvalósitását kivánta elősegíteni 16 nagyüzemi PB. és csucsvezetőség területén szerzett tapasztalatok elemzésével, összegezésével, a további feladatok rendszerezett meghatározásával. A vállalati, üzemi tervek alapján kialakított agitációs feladatokat mindenütt testületi ülésen megtárgyalták és hagyták jóvá. A Bizottság tagjai helyileg is tájékozódtak. A III. ÖTÉVES TERVVEL KAPCSOLATOS KERÜLETI AGITÁCIÓS MUNKA NÉHÁNY TAPASZTALATA a) Pártszervezeteink tömegpolitikai tevékenysége hatékonyan hozzájárult a IX. kongresszus határozatainak, a párt gazdaságpolitikájának jobb megértetéséhez, mozgósított azok megvalósítására. Javult a tervagltáció. A népgazdasági terv főbb célkitűzéseinek ismertetése mellett folyamatosabbá és konkrétabbá vált a vállalati, helyi feladatok megértetése, elfogadtatása, a végrehajtásra történő mozgósítás. A tervciklus ideje alatt előkészített és bevezetett gazdaságirányítási reform széleskörű elfogadtatásához, a vele kapcsolatos téves nézetek visszaszorításához az agitációs tevékenység jelentős segítséget adott. Ugyanakkor nem tudtuk megfelelően indokolni a népgazdaságban még meglévő aránytalanságokat, a termelékenység meglévő stagnálását és egyéb termelési problé■ -^Eredményeink ellenére sem mutatkozott meg a széles rétegek egyetértése az életszínvonal növekedési ütemének, ár- és bérarányok megítélésében, a hármas kategória elfogadtatásában, stb. Nem tudtunk hatékonyan fellépni olyan káros jelenségek ellen, mint a munkafegyelem lazulása, a munkaerő mértéktelen fluktuációja, stb.
