Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1969-05-19
- 22 -# Tehát a normában dolgozó azonos munkafolyamatot végző uj dolgozótól a régi dolgozót csak a teljesítmény százalék különbözteti meg. Más megkülönböztetés nem érvényesülhet. Ezt a régi dolgozók igazságtalannak tartják, különösen a csoport , vagy szalag munkánál, mert az uj dolgozó betanítására is időt kell fordítani, és ezért a teljeaitményszintjük alacsony. A fiatalok pedig egy másik oldalról vetik fel ezt a kérdést, hogy ők is elvégzik úgy a munkát, mint a törzsgárdatagok, és még is kevesebb bért kapnak. Tehát itt elsősorban az uj és a régi dolgozó, fiatal és idősebb szakmunkások közötti feszültségről van szó. f* Általánosan felvetődött, hogy egyes ipari, kereskedelmi és KTSZ-nél, valamint a mezőgazdasági TSZ-éknél nagyobb, illetve magasabb bérezési lehetőségek vannak, ami nagyban elősegíti a dolgozók vándorlását. Például a Húsiparban ez nagy munkaerő fluktuációt okoz, 1968 —bán 1830 fő belépő és 1457 munkás kilépő volt. A fluktuáció olyan problémákat is okoz, hogy a szakmunkások aránya csökkenő tendenciát mutat, ami a termelékenységet is kedvezőtlenül befolyásolja. A Budapesti Vegyiművekben 1968-ban a munkások 38,7 %-a lépett ki: ennek oka az, hogy a dolgozók jelentős része vidékről jár be és amennyiben lakásához közelebb talál munkát, érdeke a munkahely 0* változtatás. Nem előnyös a dolgozóknak a folyamatos üzemeltetés sem, hogy különböző műszakokban kell dolgozniok, de az üzemek többsége vasárnap és ünnep napokon sem állhat le. A munkakörülmények részben az adottságok miatt kedvezőtlenek. Korábbi olyan előnyöket, mint például a csökkentett munkaidőt elvesztették. A nők helyzete a bérezés tekintetében sokat javult. Különösen az élelmiszeriparban azt a bért kapják, mint az azonos munkakörben dolgozó férfiak. 3S" ; - *>-- .... .... -■ —— - -■ - - -- . ■ , - ■ ------j 0
