Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1968-11-29
4 é t.- 4 -' ’> tattik a bérezési formát. Elsősorban azzal a módszerrel; hogy a^ nem részesedési -alapba számitő un, mozgóbérh árnyadból rendszeres^, célprémiumokat juttatta., a dolgozóiénak. Kedvező tapasz elet, hogy ezt a. módszert a fizikai dolgozók esetében is széles körűen alkalmazták. A vállalatok bérrel kapcsolatos intézkedéseinek középpontjában érthetően az átlagbér áll. Az alapbér növelésének módszerét csak kis mértékben alkalmazták. A Gazdasági Bizottság határozata alapján az gész évi lehetséges, a nyereség terhére történő átlagos 4%os bérfejlesztést k<-vés helyen meritik ki, A kerületi vállalatok átlagosan 2-3 %-os bérfejleszti st alkalmaztak,- A vállalatul; zör&él tapasz álható, hogy a bérfejlesztés elsősorban az alacsony kerestü, fűként fizikai dolgozók esetében kerülő vegrohajtisra• A bérfejlesztés nem az egész vállalté tálamennyi dolgozóját érintette, hanem általában mintegy 35-4o %-ot. A régi dol/mpj^k rtlr.g keresete és összjövecelmc az év folyamán ' mint" a bt rf e jlcsztés mértéke, ez átlagosan 6-8 %-ot tesz ki.- Az átlagbérhez, mint szorító tényezőhöz való "igazodás" leggyakrabban tapasztalható módszere az, hogy , az alrcsonyabb bérű dolgozók számát igyekeztük növelí ni. E módszer keretén belül tapasztalható,vhlt a nagy számú diák munkaerő foglalkoztatása a nyári időszakban,- Az átlagbér hatása is, hogy a túlórák száma a bázishoz viszonyítva általáoa© kevesebb, mivel a túlórára kifizetett bérösszeg ta. is beszámít az áfclrgbirbe. Hogy mégis ösztönözve legyeitek a dolgozók a gazdasági folaca.tok elvégzésében a már e, litctt mozgóbe r-hány adból fizet-I nek különböző cinen prémiumok't. íz a körülmény viszont bizonyíték arra, hogy van belső tartalék, ós meg lehetne szervezni a nagyobb eredményt biztositó gazdasági munkát. A bázishoz viszonyított túlóra 64 nmm / > :> — ——|
