Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.14.a/3)
1962-02-27
VI • l< *1- 2 -§ffl-os et. 7 Elmondja, hogy a jelentéshez bizonyos bizonyitó anya§ i *j_Ée S Y kellett volna adni, de sem időből^ sem erőből nem futotta. 6_sal: a legjellemzőbbeket hozták a PB-re. Ezt a hiányzó ' példatárt össze kell állítani, mielőtt a Bp. elé kerül a jelentés. A szövetségi politikával kapcsolatos megfogalmazá& nem lenne helyes a7a?ozoBtan úgy kimondani, hogy a helyén Van, de úgy sem. hogy nincs a^helyen, meri az nem tükrözné a valóságot. Az értelmiség meghatáro— zafa sem 911 tiszta, mert pl. a Gyümölcs és Főzelék Konzerv— gyárban mindenkit oda'sorolnak, aki nem fizikai munkás. Véleménye szerint helyes a XXII. Kongresszusról való megfogalmazás, de még pontosabban úgy lehetett volna, hogy hallottal: valamit a Sztálin :eraesről.^Sob meg ez sem egyformán jelentkezik. A pártszervezetek részéről meg sok a tenni való. A személyi kultusz kérdéséről kell loacet buaabm, főleg azon az oldaláról, hogy a kommunizmus nem óhajra epul es a munraasosztaly felelőssége szempontjából komoly feladat. vonatkoztatni kell arra, hogy Mo is gyorsabban épül a szocializmus. Hibás, hogy a pártszervezetek nem használják fel a szakszervezeti bizalmiakkal való kapcsolatot /ami rendkívüli mechanikus működést mutat/, a pártonkivüli dolgozókkal való jobb kapcsolat kialakiparasztsággal kapcsolatban a vélemények nehezen általánosíthatok. he megállapítható, hogy nem olyan központi kérdés, mint 2-6 ewol ezelőtt. Megjegyzések azonban vannak, hogy amiért a parasztok nem dolgoznak, a munkásoknak kell behozni. Mégis, ma már köze— . .._ . ~ a parasztság a munkásosztályhoz. A párttagság és a párton— f.ay! ?:e kapcsolata. A párttagság egy része bizonyos alkalmakkor, különösen pozícióba emeléskor sandán néz a pártonkivüliekre. Azonan alüalanosan elmondható, hogy a pártonkivüliek ma már nem érzik a korábban megnyilvánuló bizalmatlan légkört. Zádor et. elmondja, hogy az árak alakulásánál kirívó esetek nincsen? * mert ellenőrzés folytán először meggyőző szóval, majd adminisztratív intézkedéssel kényszerítik a magán eladókat a normál árak betartására. Horváth et. Megállapítja, hogy a PB a választ tudomásul vette. ff i t a; /-rá e?‘ /fepésyáfiáhW* Elmondja, ho® van olyan tapasztalat is egyet üzemeknel, hogy a munkásosztály helyzetéről szóló határozatot rendszeresen evenkent megnézték. Majd idézi a Bp. PB egyik határozatát mely rögzíti, hogy a munkások apróbb'problémáival többet kell foglalkozni es ezt hiányolja a jelentésből, annak dacára, hogy sokat mentünk előre. Nem tartja alkalmasnak vezetésre azokat, akik még olyan aprosagra sem adnak? hogy a dolgozók köszönését fogadják, pedig az a dolgozóknak nem l:is jelentőségű. Példát hoz, hogy agy pártonkivüli ciolgozo a üertesvágohidon olcsóbban számolt el a munkásőrség felé — egy alkalmi rendezvényre szállított husaruval —, amit az üzemben non ^ engedtek illő békés osztályok és hogy időben kapjak meg az árut, inkább sajat pénzéből egészítette ki a különbözeket. Sajnos a pártszervezetnek kellett közbelépni, hogy ennek a pártonkivüli dolgozónak visszafizessék a munka sörök a pénzt, — ltb. 2 hónap eltolódással. Van olyan hiba is, hogy lebecsülik a dolgozol: oszt evet eleit. Ezzel kapcsolatban csal: helyeselni tudja a párt és kormány megfelelő rendelkezései b. I-Iibá.3 szemlélebnel: tart ja,' hogy a vállalati leépítéseknél nem ^veszik ügy elembe a törzsgardát. Általánosan jellegű szisrinte es sürgős intézkedést kivan, hogy a müszakial: nem jutnak le az üzembe közvetlen a dolgozókhoz. A part többet foglalkozott a tömevszervozetek munlcajaval, azonban hathatós eredményeket nőm ért el a szakszervezeteknél a politikai munkát illetően. Javasolja a tennivalókat is meghatározni, hogy a vizsgalat v .lóban ei/ödmónyeá legyen. a* >
