Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/1)

1985-02-16/1

‘ I -ÁO- fe rá7

az OHV pártvezetésének figyelmét is. Sajnos ezek az erőfeszítések nem jártak sikerrel. Sem akadémiai, sem ágazati pótlólagos hiteleket nem sikerült szerezni alapozó kutatásainkhoz, sőt az egész VI. ötéves tervre az alapkutatásokra fordított pénzeszközök csökkenő reálértéke jellemző. Ezen a helyzeten a VITUKI saját fejlesztési alapja terhére végzett alapozó kutatások sem tudtak lenyegesen változtatni. Ennek a lemaradásnak a negatív hatásait a VII. ötéves tervben feltétlenül érzékelni fogjuk.

Bár az Országos Vizügyi Hivatal párt és állami vezetése ismételt jelzésünkre 1984. nyaran igéretett tett arra, hogy növelni fogja az agazati támogatást, megitelesünk szerint a probléma általáno- |ré f"

sabb, szerteágazóbb. Lényegében arról van szó, hogy az 1960-as evek vegen kidolgozott es a hetvenes évek elején bevezetett tudománypolitikái irányelvek nem számoltál: a megváltozott gazdasági helyzettel s ezzel együtt a tudományos kutatáson belül a prioritások megváltozásával. Az elmúlt évek gyakorlata ebben a tekintetben éltért az irányelvektől. Szükségesnek tartjuk tehát és ezért messzemenően támogatjuk a htározattervezetnek azt a pontját, amelyik a tudománypolitikái határozatok megvalósítása, eredményeinek és az időszerű tennivalóknak az összefoglalását tűzi ki célul. Ehhez a munkához a VITUKI állami vezetése és a pártszervezet már megtette az első lépéseket.

Kiemelkedő fontosságúnak tartom a párttagok felelősségének hangsúlyozását a fiatalok nevelésében. A párttag, aki felelősnek érzi magát a felnövekvő generációkért, többféle módon is tud hatni a fiatalokra és ezekre a hatásokra szükség van.

Az egyik legfontosabb hatast szülőként érhetik el a párttagok.

A közösségi életre nevelést, a közösségért valé felelősségvállalás beidegzeset nem lehet eleg korán kezdeni. El kellene gondolkoznunk valamennyiünknek, párttag szülőknek, igyekeztünk-e megszerettetni gyerekeinkkel - persze az ő szintjükön - a mozgalmat? Nem adtunk-e túl könnyel felmentést, ha a gyereknek nem

t volt kedve a közösségi megmozdulásokhoz, a társadalmi munkához?

Az egymás után jövő genereciok sok tekintetben különböznek egymástól. Egyben azonban nincs különbség: középgeneráciés korában minden nemzedéknek céltudatos, komoly munkát kell végeznie.

I ^ J

1 ^^.. __

i i- 2 -