Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/1)
1985-02-16/1
1 « I • 4 hozzáértés összhangjának megteremtése, az egységes álláspont kialakítása okozott gondot. A káriprmiinka átfoaó értékelése ellenőrzése - amelyet a pártértekezlet feladatul ad°“ ~ n®“ A fiatalok beállításával - néhány konkrét esettől eltérően - nem lehetünk elégedettek. A teljetörtént mea Ebben részben szerepet játszott, hogy a Központi Bizottság programjából is esebb tájékoztatás igénye a káder- és személyzeti munkában is erősödött, helyi kérdésekben, de sőbbre került A véqrehajtó bizottság két alkalommal is áttekintette a tanácsi kádermunka taazon tú| js. Szakaszosan foglalkoztatták a párttagokat, szélesebb köröket is a felsőszintű várnasztalatait Foqlalkozott jelentős nagyüzemek, intézmények munkájával, személyi kérdésekható és végrehajtott kádercserék, a változások előtti találgatások. Tapasztalat, hogy a tájékozhpn a tpstületek avakorolták joqaikat. Általános volt, hogy minden lényeges napirend, beszátatás tartalmának, időpontjának és hangvételének megválasztása fontos közvéleményt alakító vezető egyéni Lnkéjéra, a ÉMMH % % az V0"' sára visszatértek a testületek. A kerületi szervekben dolgozó vezető káderek felkészítése az egység személyi feltétele nagyobb hangsúlyt kapott. A tarsadal|YfeZf^ként °de°szükréq Tse 5,) A szervezeti élet-a Párton belüli munkakapcsolatok résták összehívása, tájékoztatása, tevékenységük értékelése legalább.évenként - de tén gyakrabban is — biztosított volt. A pártalapszervezetek is nagy 9Y A pártbizottság a felsőbb pártszervek által támasztott követelményekkel összhangban, a deszervezetükön kívül dolgozó párttagok közéleti munkájának elismerés re, e sere. mokratikus centralizmus szilárd elvi alapjaira támaszkodva irányította, szervezte, alakította a A nártnn belüli kádermunkában egyik fő követelmény az volt, hogy a helyes arányok, a meg| kerületi pártmozgalmat. Megőrizte kezdeményező-, újító készségét, stabil és fegyelmezett viszof l l* tá ótlás biztosított leqyen. A pártbizottság 1980-ban megválasztott tagjainak túlnyonyát az alapelvekhez, követelményekhez. Érvényesült a testületi irányítás, a kollektív vezetés. 8 a fhh pafelelt a bizalomnak. A cserélődés a szervezeti szabályzat normáin belül volt, Ez egyre következetesebben kapcsolódott össze a személyes felelősség pontosításával. A testű't* tt ^?eltületi munkát javította az összetételt. Emelkedett a felsőfokú végzettségűek és letek megfelelő nyitottsággal foglalkoztak a felmerülő kérdések, az időszerű feladatok megol-6r "l^ á 3 Felmentésre 13 esetben került sor, magasabb beosztásba, más munkakörbe kerü* dásával. Széleskörű demokratizmussal készítették elő üléseiket. Azokra aktív, politizáló légkör •n nv12azás i||etve követelményeknek meg nem felelés miatt. A XIII., kongresszust megvolt jellemző, a testületi tagok többsége felelősséggel vett részt a munkában, a személyes megelőző alapszervézeti és közbeeső pártszervi választások fontos tapasztalatokkal szolgáltak. bízatások teljesítésében. Azt tükrözték, hogy élénkült a párttagság érdeklődése, beleszólási igénye vezetőik ív ászt - • A pártbizottság érvényben lévő döntései átfogták a társadalmi, politikai és gazdasági élet minba, ezáltal a helyi viszonyok alakításába. Az előkészítés nyíltabb, tisztultabb volt. A je o iden fontos területét, a jelentős témákat, az időszerű kérdéseket. Kiemelt fontosságúak voltak a zottságok felelősséggel dolgoztak, a javaslatokon túl közvetítették a taggyűlések felé a Par*ta‘ szövetségi politikával, rétegmunkával, az ifjúságpolitika megvalósulásával összefüggő felismerégok által felvetett kollektív értékű véleményeket. A párttagok döntően összhangban nyilván - sek g szocja|jsta demokrácia, a lakóterületi közélet, az oktatás és a szakszervezet pártirányítátották ki véleményüket a jelölés és a titkos szavazás során. Néhány helyen az előkészítési osának, a választási rendszer továbbfejlesztésének feladatai. Rendszeresen visszatért a határozalyamatban nem jöttek őszintén felszínre a valóságos vélemények, problémák, a szavazás „megtok korszer(jsítésére, kiegészítésére. Fontos kérdésekben a napirenden kívüli tájékoztatásokat, lepetéssel" szolgált. Bizonyos szervezkedés halvány jelei voltak érzékelhetőek főként ott, ahol programok megerősítését igényelte a testület. A Párt-Végrehajtó bizottság a pártértekezlet után korábbi, elhúzódó érdekkonfliktusok játszottak szerepet. Volt, ahol a látszólag egységes tagság jelentősen változtatott munkamódszerén. A KB. Titkárság megbízásából, kísérletképpen hasem adott bizalmat a néhány hónappal ezelőtti beszámoló taggyűlésen általa elismert vezetővonta tartotta üléseit, a közbeeső időben szervezett helyszíni politikai munkát végeztek a tességnek. Az a néhány példa, amivel a kerületben találkozni lehetett, figyelmeztet arra, hogy még tplet tagjaj Tapasztalatai összességében kedvezőek. A változatos munkamódszerek biztosítót -mélyebb ismeretekre, intenzívebb politikai munkára van szükség. A jelölés, a választás demokták hogy g pVB továbbra is betöltötte operatív irányító szerepét, lehetőség nyílt a határozatok ratizmusának szélesítését a tagság egyetértőén fogadta. A gyakorlatban csak kevés helyen éltek csökkentésére. A pártbizottság elé készülő javaslatokban növekedett a munkabizottságok szerea kettős jelölés lehetőségével. A jelölőbizottság javaslatának elsőbbségét, ennek tartalmát több pe< egyre több témát terjesztettek közvetlenül a testület elé, felelősebb szerepet vállaltak helyhelyen - a kialakult helyzet által motiválva - nem értették meg. A választások tapasztalatai a színj segjtő-ellenőrző feladatokban. Nagyságrendje és tervszerűsége különböző volt. A pártbivezetőségek, a testületek összetételének tervszerű és kedvező irányú változásait mutatják. zottság és szerveinek viszonya, kapcsolatai tovább közeledtek az elvekhez. A végrehajtó bizott-A tudatosabb kádermunka a stabilitás biztosítása mellett nagyobb hangsúlyt adott az alkalmasság és a munkabizottságok között csökkent a párhuzamosság, a duplázás minimális lett. ság, a munkaképesség, a felkészültség követelményeinek. Szinten maradt a munkásosztályhoz A kerületi pártbizottság irányító munkájának fejlődése ösztönzően hatott a közbeeső pártszertartozók bevonása a vezetésbe. Emelkedett a nők aránya, javult az általános és politikai iskolavekre és az alapszervezetekre is. Az önállóság erősítésére, a titkárok és reszortosok képzésére, a zottság. Nem mutatotkozott jelentős változás a fiatalok vezetővé választásában. Azt a követeltaggyűlések, pártcsoportok munkája színvonalának megjavítására helyezte a fő figyelmet. Fonményt, hogy a káderelőkészítés során komplex felfogásban gondolkodjanak a pártszervezetek ^ jellemző volt a magasszintű követelménytámasztás, a tudatosabb differenciálás. Ez a felasok helyen jól oldották meg. Figyelembe vették a sorra következő tömegszervezeti választásodatadás mellettt a jelleg szerinti értékelésekben, az élenjárók elismerésében, a csoportmunkák, kát is. t. tapasztalatcserék változatos összetételében is megnyilvánult. Eredményei az iskolai, intézményi Az állami- személyzeti munka belső munkahelyi szabályozottsága javult. A káderképzési, minő- és körzeti pártszervezetek szervezeti életének jelentős fejlődésében, az egységesebb munkában, sítési, cseretervek módszere általános lett. Középtávon és évenként értékelték, kiegészítették jobb módszerek elterjedésében érzékelhetők. A kerületi irányításban minimálisra csökkent az azokat. A minősítésekben meglévő korábbi elmaradásokat pótolták. Reálisabbak, igényesebbek alapszervezetektől kért írásos munkák aránya. Az egyes pártszervezetek munkájának színvonalettek a feladatmeghatározások. A pártszervezetek tartalmasabban gyakorolták jogaikat. Több- Iában nagymértékű eltérések és egyenetlenségek voltak és vannak. Egyik oka, hogy a kerületi oldalúan és tervszerűbben foglalkoztak a vezetőkkel. Helyes törekvés volt, hogy a dolgozókkal irányítás nem tudta minden esetben kellően biztosítani - elsősorban a helyszíni jelenléten ke-5 közvetlen kapcsolatban lévő művezetőkkel, osztályvezetőkkel, felkészítésükkel, nevelésükkel resztül - a közvetlen segítséget, a folyamatos ellenőrzést azoknak, akiknek helyzetük miatt érdemlegesebben törődtek. Nem mindenhol biztosították azonban, hogy az egyszemélyi vezető arra fokozottabban szükségük volt. minden vonatkozásban tegyen eleget a kádermunkához tartozó követelményeknek. A párt- A pártbizottság munkaapparátusa a Központi Bizottság, a Budapesti Pártbizottság által elfogaálláspont néhol formálisan érvényesült a helyi engedmények és az irányító szervek miatt. dott fe|épjtésben, a testületek irányításával alapvetően eredményesen dolgozott. A végrehajtó A szakszervezet és a KISZ véleményezési joga teljesebb lett a gyakorlatban. Folyamatosan felbizottság folyamatosan gyakorolta irányító, ellenőrző szerepét, a vezetők minősítése, értékelémerülő kérdésként élt és él a hármas követelmény helyes értelmezése, alkalmazása. Végletes se g testü|et ülésein történt. A munkatársak beállításában, felmentésében, a munka jelentősebb álláspontok és gyakorlat is előadódott. Különösen a politikai, erkölcsi alkalmasság és a szakmai 39 ^ A, ________________________________________________________________—. - -- ... -- » ■ tt --------------- — -+• ■ - • —■ — ~ - — - ------------——--------------------------------—--------------44-------—■----—--p mm mm vm -mm -» *' • • ^j
