Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/1)
1985-02-16/1
: -wmmmvm -mm > 9 *'m m i i A termelő területek sok szállal kötődtek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében lakóterületen is fejlődött a qazdaságpolitikai munka. Néhány területen a céloktól e mara t a gya oregyüttműködő szocialista országokhoz, a különböző KGST-programokhoz. Az ipar alapanyaglat. Nem eqyszer a gazdasági nehézségek, vezetési gyengeségek élesebb politikai on 1 us oz vezetellátása több esetben döntően e területekről származott. Nagyobb volt a szocialista relációkból tek. A jobb megfelelés a népgazdasági igényeknek alaposabb felkészítést, gyorsa t je oz a s,a beszerzett gépek száma, fejlődött a vállalati együttműködés. A rubel elszámolású export bővült, kerületen kívül és belül összehangoltabb munkát igényelt volna. A belső gyengesege öve ezetegz egyS£ggk kötelezettségeiknek többségében fegyelmezetten tettek eleget. A külgazdasági kap-1 sebb felszámolása, a tartalékok mobilizációja messze elmaradt a lehetséges maximumto . csőlátókban széleskörűen vettek részt az intézmények is. A különböző nemzetközi — elsősor[ bán szocialista — szervezetek mellett sokrétűbb lett közös munkájuk a külföldi vállalatokkal, intézményekkel. A belföldi célú termelésnél jelentős arányt képeznek az importkiváltó, megta- 1.) A gazdasági, szakmai munka feltételei, fő vonásai karító gyártmányok. Az anyag- és energiatakarékosság, valamint konkrét tőkés import kiváltása . . „ , érdekében tett intézkedések szintén hozzájárultak az egyensúly javításához. Ezek megítéléséné A kerületi egységek munkáját meghatározó körülményekben, feltété e en jei en s, gaza on hagyható figyelmen kívül, hogy egyes helyeken csak későn és kényszerhelyzetben intézként is eltérő változások történtek, a szabályozók többször módosulta , er so o kedtek, s a lehetőségeknek csak egy részét használták ki. tás. Nőtt az elvonás, modosu,tak 7 esetenké7°Pe7tl?/ak7Hatban^sléletlbe lépett az új árrend- Az életszínvonal országos méretű megőrzéséhez tartozó kérdésekben a gondolkodásba cselekmiatt is - az export-import szabályozás eszközei a JY g 4Q órás mun vés je|entősen differenciálódott. A fogalom továbbra is ieszűkítetten jelentkezett, erőteljesebb szer. Fontos kongresszus, célkitűzés megvalósítását jelentettei az 0 p ' J fejlesztésére a lett az egyéni érdek, a szubjektív megközelítés. A differenciálás elve ma már általánosabban kahétre az áttérés. Központi határozatok elfogadott Érvényesítése még következetlen. A valóban létező - de a közvéleményben éltülkáderkiválasztás javítása érdekében. Kiemelt feWatok vá|. zott _ nem szocialista elveken alapuló egyenlőtlenségek miatt a gyakorlatban nagy volt a n.velmazódtak meg. Bővültek, korszerűsödtek, nagyszámú kozP° ^ jelentettek a lálás irányába ható nyomás. Az általánosan 42, majd többségében 40 órás munkaidő bevezetese toztak a szervezeti keretek. Mindezek magasabb es minőségűéi| má f zetőkéoesáéq naqy előrelépés volt Az átállást a vállalatok kiesés nélkül oldották meg. A változást a kozvéle> korábbitól eltérő munkát igényeltek feltételeket ' Zy Sban nem értékelte vívmánynak, sokaknál a tényleges munkában eltöltött idő nem megőrzése, a gazdasági növekedés alacsony üteme, az eletszinvon g ... ... „„AUt-ont hanpm nöupkpdptt A meaítélés alakulásában szerepe volt a politikai előkészítő mun, lyátólta a gazdálkodó egységek mozgástéré, és annak irányát. Korlátozottak voltak a beruházácsökken ' ha"eTM7^^^^ késoi metjoldásási. fejlesztési lehetőségek. A termelés általános bóvitése helye,, a cé,„anyós növelés es tobb tenagyobb figyelmeHordltottak a véllalatok, intézmények, rületen a visszafejlesztés állt az egységek előtt. ^ n ^ eredményej kézze|f0ghatóak. Nem mindenhol éltek azonban az anyag. A kerületi vállalatok, szövetkezetek, intézmények összességében eredményesen fejezték be az eszközökön túl rendelkezésre álló, más lehetőségekkel. V. ötéves tervidőszakot. Teljesítették az 1980. évi terveiket, döntően megvalósultak a erű et... nTM/oi<-oHptt Hp a szóródás az eltérés naqyobb. A differenciálás fejlesztés céljai, ami jó alapot adott a jelenlegi középtávú időszak indítására. A VI. ötéves A dolgozók bére * tényezők is szerepet játszottak. Az tervek elkészítése időben és információs megalapozottságban is eltérő volt. Ebben szerepet alkalmazása miellel:t a fp.lesztésének kísérleteiben kerületi egységek is résztvettek. A játszott a középtávú terv jellegének változása, a nagyobb piaci bizonytalansági tényezők a ösztönzés, bérezés. »nd«rak fe sztérénekfk*é^^ teJjesítszabályozás és árrendszer módosulásai. A kerületi egységek VI. ötéves tervei, célkitűzéséi a néptapasztalatok ,gaz°^k' gy 0rszáaos tervezett reálbércsökkenés eltérően érintette a gazdasági igényekkel összhangban kerültek elfogadásra. Ennek megfelelően nagy súlyt kaptak ményt vissza og événeket Az eqvéni összjövedelem alakulásáról pontos adatokkal az exportnövelés, a hatékonyságemelés, a takarékos gazdálkodás kérdései, jobban előtérbe kekulonboző csoportoka egy . S^ do, ók között jelentős a különböző főállárültek a minőségi jellemzők. Az elfogadott tervekhez szélesebb körben és átfogóbban kerültek nem rendelkezünk Ennek oka 8Y a 9^^. dasági munkaközösségek megkialakításra a végrehajtást szolgáló intézkedések. A tervezés demokratikusabbá vált. A középs°n k vuh munkavállalási formák lehetőségek bővülése a kört lényegesen tovább távú tervek jóváhagyását követő változásokat az évek során kellett érvényesítem. A rugalmaalakulása, a különböző TM h stabilitás fenntartása a növekvő jövedelmek mellett sabb tervezés, a menetközi módosítások gyakorlata a fejlődés ellenére sem tekinthető általában IwreréTet^Ste a feszültjeit Különösen az árak, a bérek alakulásával összefüggéskiforrottnak' . Sen határozottan nagyobb az elégedetlenség. Egyes dolgozói rétegek - pályakezdők, nagycsalá-A kongresszusi célkitűzések, a népgazdasági terv a jelen és a jövő szempontjából is központi dosok és újonnan lakáshoz jutók - helyzete összességében romlott. helyreállította az egyensúly javításának feladatát. A nemzetközi változások méginkább aláhúzuaTMirtHó kerületi munkát előseqítette a szabályozás következeteták ennek elsődlegességét, a ,ize,óképesség biztosítását. Az ország Ital elér, eredményekhez a E iXyTrézeri, gazdélkodési formák be»ekerületi gazdálkodó egységek, intézmények eltérő mértékben járultak hozzá. Kiemelt feladat. 'ÍLr^^e^ezetkorszerűsítésekre került sor. Á felülvizsgálatok, módosítások többsége erednak tekintették a tőkés export növelését szolgáló termelés fokozását. Ez a korábbiaknál na- I??' ' k bTzonvult A Konzervipari Vállalatok Trösztje és egyéb kerületi egységeket irányító gyobb nehézséggel járt, az erőfeszítések eredménye is különböző. A kerületi egységek tóbbséményesnek b,zonyfe mpaszűnése és más okok következtében önálló vállalat lett a Budagének nőtt 1980 óta a nem rubel elszámolású exportja. Piaci okokból a BVM, BULIV, ágazati frosztok nagyvá Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet, a Vízgazdálkodási Tudodöntés következtében a BHV ilyen irányú kivitelének csökkenése ugyanakkor jelentős nagyságpest. LiKonpar. v ' Budapest Csokoládégyár irányítása. Műszaki fejlesztő válla rendű volt. Az exportorientáció az építőipari területen is hatott. A Prosperitás Szövetkezet és a mányos Kutató. I _ átalakult a SZIM Esztergagépgyár és a MEDICOR Közmű- és Mélyépítő Vállalat is növelte a népgazdaság dollárbevételét. Ebből a szempontból lat lett az OK SZ SZSZV. Meg , naqvmértékben változott a Budapesti Húsemlíteni lehet a Bizományi Aruház Vállalat munkáját is. Az eredmények - amelyek nemcsak — váhSaf ÍÍAgrárgazdasági Kutató Intézet, a Posta Kísérleti Intézet és a MÁV Ferencváros az előrelépést jelentik - értékét növeli, hogy szigorúbb feltételek között, fokozódó diszkrimiipar. M Wat, az Ag «s 9 J Müszgkj p t6 Közös Vál|g,gt Két szövetkezet egyesült. Az re náció, több országban jelentkező fizetőképtelenség mellett születtek. Az export többsége gaz“"^"knftrtinfr erületen alapított leányvállalatok - egy közben már felszámolt szervezet kivé r MM • daságos volt. A külkereskedelmi szervezetekkel az együttműködés javult. A termékértékesítévalamint a különböző szerződéses és bérleti formák alkalmazásával együtt a gazdálsek mellett igen jelentősek voltak a kerület, pénzintézetek tőkés valutabevételei. efl^^áltósága. rugalmassága nőtt. Hatékonyabb lett a szocialista tulajdon működ-13 M fó l .. z. _________ -ta.. -_____
