Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.14.a/1)

1985-02-16/1

i i

Itspaeket csak mérsékelni csolódtak. Nőtt a területi rétegbeszámolók száma, bővült és tartalmasabb lett a fórumrendszer,

megtett intézkedései részben kedvezően hatottak, de az ismert eszu A lakóházakban viszont nem volt elég hatékony a politikai munka. A lakóbizottságok kevés

tudták. . kivételtől eltekintve még mindig erőtlenek. A párttagok tömegesebb példamutatásának meg| Határozottan fokozódott a körzeti pártalapszervezetekben ‘é/mírfékben' tájékozott' teremtésében a sok próbálkozás sem hozta meg a kellő eredményt.

rás. Az idős nemzedék nagyrésze ^d®k*d ' '_!| tj aktivitásuk. Az eltelt évek alatt is jel- A dolgozók, a lakosság felelős részvétele a vezetésben erősödött, bár csak kis mértékben javult

1 A lakóterű eten tarta masa v .. . A nyilvánítanak a világ, a belpolitika, a gazdaság, az a jogok és kötelességek összhangja. A vezetők előkészítő tevékenysége különböző minőségben

lemzo maradt, hogy v em y Szocializmust a munkáshatalmat. Nagyobb határozottváltozott. A politikai munka eredményességét lerontották a továbbélő és újonnan keletkező

ellátás kerdaseib^v Fa ee , ,nek Élesen bírálják a lazaságokat, a tájékoztatás egyenetlenformá|is elemek, a demokratikus jogok súlyos megsértése, a párhuzamosságok és az egymást

ságot, rendet, fegy 9 y prősödő az eqyéni megközelítés, az egyoldalú értékítélet és keresztező intézkedések. Az agitáció, a propaganda és a nevelés e területen sem ért még el megtórelmetS rSüíet idds korosztályának csak egy részére terjedt ki egészséges politikai felekí hatást. A ,akosság tájékoz,atásában Is számos Kihasználatlan lehetőség maradt,

társadalmi hatás. A magányos, elhagyott, emberi segítségre jobban rászorulók koreben erzekelhető volt az egyházak, szekták aktivizálódása, hatasa. 4 | KarnyezMi viszonyok, _ kÖ2rend. biztonság - állampolgári jogok, kötelességek

.... ... A iL iij jitAjiinmrí A lakosság, a dolgozók, kiemelten az ifjúság és az idősek között nőtt az érdeklődés az országos,

3.) A szocialista emo r cia s kerületi és helyi környezeti viszonyok iránt. Több intézmény a munkáján keresztül hatott a

A I -I ♦ coHtzimi n^Hasáni nolitikai viszonyaira kedvezően hatott a szocialista demokrákörnyezet védelmére, a közegészségügyre, a munkaegészségügyre, az üzemegészségügyre.

\ ■ í SíJK KiemlT^ntAsöge általánosabban elfogadottabbá vált, E területek jelentősége határozottan nőtt, fogékonyabban kapcsolódtak a kerület életéhez .s.

cét erősítő ,n

é

„

y A tartalom, az eszköz- és förumtendszer ■ A környezet szennyezésében érintett vállalatok erőfeszítéseket tettek a korább, helyzet meg-I tömegesebben jelentkezett a fe Iwás trinb A mozgalmak és az állami- gazja.ítására. A mozgalmi szervek, a tanács munkája összehangoltabb lett. A fetencváros, - nem

jobb oltana. ^ekéb£ra ^1.18 mélyrtgbon é. el*enagy számü - értékeket felmérték, elgondolások születtek védelmük érdekében. A kerület

a gi veze o g irányban jelölt meg feladatokat. Saját testületi munkájárendje, tisztasága valamelyest javult. Az irányítás társadalmi szervezete kiala u t. er-u e

ha ktZ nebbS; “k^ révén 5esSe«e TM ár,demokrácia gyakorlatát. A kerületi Tiszái Operatív Bizottság és a helyi körzeti bizottságök tervszerűen elenőnzték a lakóhely

?vt.í munka nvitottsána a tények tapasztalatok integrálása, a külső hatások érzékelése, és munkahelyi viszonyokat. A társadalmi összefogás kampányok ideién qtékes^ercdrnényeke

h°f' 1 Háca a nárton túl is ösztönző'volt Tudatos törekvései részben eredménnyel jártak. hozott, de a folyamatosság hiányzott. A munkahelyek, az oktatási intézményé es a a

sfe».rwsssr—

M

A munkahelyi demokrácia szélesítését jelentős központi párt, állami- tomegszervezeti döntése aHnHtak phhől

orientálták A kerület minden egységében intézkedések születtek. Elismerést váltott ki, hogy a nyezeti ártalmak adódtak ebből. közlekedéskövetelményekben megszűnt a korábbi megkülönböztetés, amely az egyirányba ható fejlődés- A közrend, közbiztonság, a szocialista törvényesség alapjaiban biztostót .

nek bizonyos mértékben gátja volt. Az országos döntések bevezetése során ismét érzékelhetőek biztonság javult. Kiugró jelentőségű úgy, szervezett húnozésre uta j g •

voltak viták ellentmondások. Az ágazati lépések indokolatlanul eltértek egymástól, néhány meztető, hogy nőtt a felderítetlen bűnesetek száma, az^erőszakos gaázda, mag •

időben is jóval később született meg. Ezek visszafogták és megzavarták az alapszervezeteket és da|mj tulajdon megkárosítása. 1980 hoz képest magasa a iá a °r t fiata||<orúak

a környezetű két. A KISZ jogosítványok egységesítése körül, az érdekek egyeztetésében gyakori tésben nagy szerepet játszott a mértéktelen alkohdfogyasz

volt a véleménykülönbség, késett a szakszervezet is. Az utóbbi időben megindult a munkaheérdekében, a család védelmében több szerv' sokféle, n összehangolva A közvélelyeken a demokratikus fejlődés. Átmeneti bizonytalanság után több helyen okosan össze tudjelentőségének megfelelően összefogva óvárosi és k®ru'at heivzetet A kisebb bűnesetek

ták hangolni a formákat a nyitottabb tartalmi lehetőségekkel mind a tervezésben, mind más mény - különösen a lakosság - a valóságnál kritikusabbnak láttaahelyzetet A kisebb bűnesetek

területeken. A fórumok mellett politikai, gazdasági indokok alapján rendszeresebbé vált a dőlsorozatainak is nyugtalanító volt a hatasa. Érződött ai ren1 " növekedése a körzeti meghozókkal folytatott tanácskozások, javaslatok kérése a vezetők részéről. Az intézmények egy mindig megfelelő a fegyelem. Az önkéntes támogat^ ^

része behozta lemaradását. Eltérő feltételeik jellemzőjeként helyenként erőteljes volt a hierbízottak közvetlenebb kapcsolata a lakossággal ezt nem tudta pótolni. AJakóteru eten nem

archikus viszonyok szubjektív tisztelete, a bátortalanság, a hivatali megközelítés. Az iskolásfejlődtek ki az elhatározott es szükséges bddr"e9® ^ törvényesség védelmében. Növekvő

korúak gyermek- és diákönkormányzatai több felnőtt segítséget kaptak, de ónálló, igényes összefogás sem alakult ki. Az ügyészség TM ' k h , eken továbbra is szervezett

elgondolásokkal is előléptek. Általában rendkívül fontos tényezővé vált a fiatalok bevonása. szerepet vállalt a jogpropagandában. A tuzv lakóhelvi tüzesetek száma, az

Az ifjúsági parlamentek és más fórumok eseményei, hangvétele meglepetéseket is okoztak. volt, jobban ráirányult a figyelem a lakokorny . intézkedéseket kellett

A nagyobb, jjolitikai figyelem, a jobb előkészítés eredményeket hozott. Érződik azonban I

szafogottság, az érdektelenség is. ten i. feladatait alapvetően ellátta. Az 1984. évi fővárosi szintű gyakorlaton megfe\ A lakóhelyi demokrácia fejlesztésének középpontjában a körzeti pártszervezetek munkájának vezet witepz ^ oktatás a munkahelyeken szervezetten folyik. A lakosság tájékoztaerősítése állt. A lakosság között hatásuk nagyobb lett, növekedett a környezetben a hazafias lelő mmos nnlitikai.Drooaqanda nem fejlődött a korszerű követelményeknek megnépfront csoportok, a tömegszervezetek befolyása is. A tanács és más kerületi szervek a tervetása' “lkesz , P

zésben, az ellátás és szolgáltatás vonalán a tömegmunkához közvetlenebbül, konkrétabban kapfelelően.

9

Mi fer

U*m m m . _ _ .____________________________________________________________________________________-