Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.14.a/1)
1980-02-23
3réfe/0^07fe;/;tó^í)sr1&'rá;^7fefevi^/fe^:Sírá-'5fe^í®.ré0^^gi^^ráfefe^^^rfe^L0.réSvlíS0Ífe ré0’v^'f:' fe:'fe.:'■'■■' fe/ré/: fe-^' fi Pártértekezleti hozzászólás, mely elhangzott a március 13-i pártbizottsági ülésén Dr. Nagy Ervin elvtárs, a László Kórház párttitkára; A kerületi pártfórumok legfontosabbjára - a kerületi küldöttértekezletre öt évenként kerül sor. Ennyi idő egy pártszervezet életében jelentős korszak, hogy számtalan eredmeny, gond és probléma merül fel az emberben, ha egy ilyen alkalommal szót kap. Az idő rövidsége miatt mégis szelektálni kell* ezért én a követ-^ kező korszak tennivalói közül szeretnék két kérdéssel^foglalkozni. Az egyik a szocialista demokrácia munkahelyi megnyilvánulási formájánál:, az intézményi ^demokráciánál: a tartalmasabb működtetése, a másik a pártépítési tevékenységünk. A kérdés fontosságát bizonyítja, hogy a ma itt tárgyalandó két dokumentum is foglalkozott a munkahelyi demokrácia fejlesztésének szükségességével. ^ Mi is különösen fontos feladatnak érezzük ezt, mivel az egész-^ ségügyben a hierarchikus felépítettség, a tekintélyelv uralkodása nem biztosított kelllő talajt az intézményi demokrácia tartalmas működéséhez. A Politikai Bizottság 1977-ben értékelte a munkahelyi demokrácia helyzetét, ezt követően a IX. kerületi PB kijelölte az egészségügyi pártszervezetek ilyen irányú feladatait is. Mi ennek értelmében dolgoztunk, és a. .pártmunka minden területén igyekeztünk a pártdemokráciát fejleszteni, ezzel is^eló akartuk segíteni az intézményi demokrácia gyorsabb alakulását. A demokratikus fórumok működésének egyik alapfeltétele, hogy a résztvevők kellő informáltsággal rendelkezzenek. Ennél:^elősegítésére információs munkacsoportot hoztunk létre, taggyűlésen válaszoltunk a felvetett közérdekű kérdésekre. Munkánkat megkönnyítette volna, ha a kerületi PB felé továbbított kérdéseinkre, probléma felvetéseinkre gyakrabban kaptunk volna választ. A már említett kerületi határozat tette feladatunkká, hogy bizq tosítsuk a rendszeres munkaértekezleteket. Ennek a rendszeresség vonatkozásában eleget is tettünk, de tartalmi hiányosságokat kell még megállapítanunk pl. az osztálytanácsok, az osztályértekezletek működésében. A demokratikus munkahelyi légkör kialakításában igen nagy, bár nem meghatározó szerepe van az adott terület állami vezetőjének. Az elmúlt években született meg az orvos vezetők négy éves határidős rendelete, amely hivatott arra, hogy az alkalmatlan vezetőket fel lehessen menteni vezetői beosztásuk alól. Hogy erre a gyakorlatban ritkán kerül sor, bizonyos mértékig magyarázható a szakmai szempontok túlértékelésével, de mind a szervezet, mind a vezető számára kedvezőbb helyzet lenne, ha szakmai szempontból kiváló orvosok nem kényszerülnének olyan vezetői teendők ellátására, amely külön képességeket, adottságokat igényel. A vezetői alkalmatlanság megítélése társadalmi szinten sem egyértelmű, de az egészségügyben különösen nehezen valósítható meg. A probléma megoldására önmagukban a pártszervezetek nem képesek, szükséges ehhez az állami vezetők szemléleti változása is. fii ________ | MIIIIII1MIT1WWWI " i-4 _________. __________________________________ .. ------—— ...............................> ... .------ --..............ta_.— .
