Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.14.a/1)
1966-10-22
: ff . a • 7 '■' '000' r"’7 ; - k 0- - 0.V: 77 0': . ú'"7 '. .; :i tóI A kerületi Partbizottság az elmúlt években elemzőbben foglalkozott a munkanormak helyzetével. Általánosan megállapítható, hogy a vállalatok a normák kialaki tasanál betartották a vonatkozó rendelkezéseket. A teljesítménybérben dolgozók aránya kb. 50 % körül van, ami nem mondható jónak. A normák teljesítésének rendszeres ellenőrzése megtörténik, a teljesitményszázalékok alakulását havonta vizsgálják. Rendszeresen készítenek munkatanulmányokat, vizsgálják a vesztessegidoket. Ezekből megállapítható, hogy a veszteségidők jelentős hányada nem a dolgozok hibájából keletkezik és ezért csökkentésük elsősorban műszaki , szervezési intézkedéseket igényel. A gazdasági vezetők az áüagbér rendszer merevségei ellenére ma már rugalmasabban alkalmazzák azt az elvet, hogy a ré. nagyobb es jobb teljesitményt elért dolgozók fokozottabban részesüljenek anyagi elismereben. Ugyanakkor tovább kell bátorítani a vezetőket, hogy még határozottabban érvényesítsék a jobb munka - nagyobb kereset elvét. Bátrabban lépjenek fel az egyenlősdi törekvésekkel szemben. á. / Termelési költségszint alakulása. A kerület ipari üzemeinek tevékenységében a gazdaságosság és jövedelmező -ség még nem alakult a kivánalmaknak megfelelően. Az 1963-65. évben kb. 200 millió Ft-ra becsülhető az a tervezett üzemi nyereség, amellyel az ipari i üzemek lemaradta!:. Figyelmeztető ez a kerület dolgozóinak, vezetőinek és a tt partszervezeteknek is. A nyereség mutatója az uj gazdasági irányítási rend -szerben - a Központi Bizottság legutóbbi határozata alapján - elől. . he kerül, tehat a jövedelmezőség elérését és fokozását valamennyi vállalatnak kiemelt feladatként kell kezelni. A nyereségterv teljesítésében a lemaradás oka, hogy három év átlagában az Iparágak többsége nem teljesítette önköltségcsökkentési tervét. A gazdasági helyzet elemzése során egyre inkább fő szempont, hogy az adott termelési érték milyen eszközlekötöttség mellett jön létre. Az 1964. decemberi KE* határozatból adódóan a készletgazdálkodást kerületünkben is napirendre tűzték az üzemek. A kerület állami ipari üzemeiben a készletek meghaladják a 3 milliárd Ft értéket, ezért néhány százalékos készletcsökkentés is 100 millió Ft nagyságrendű megtakarítással járhat együtt. A kerületi Pártbizottság vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a helytelen készletgazdálkodásnak belső szervezetlenségből eredő okai is vannak. Nagy lendületet adott a készletgazdálkodás megjavításához a felesleges készletek % «r __ _ ________________i _____________________________________________—- - - - - >------- - ------------------------------------ -------.................................. «* . ■BűsmámKk * ' u-fjto
