Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.14.a/1)

1962-10-17

<4Í> j

Felszólalás a küldöttértekezleten

! ~ I

•. g i/jreXi/Xrófe' :róYXiv-;ró ' - "-'.V'. • "■ B;. : ■ifZiBBVBMB^iBBae.ZB IBBBAB:B:Abí ■ B-’B ■

Az Irányelvek 26. pontja kimondja, hogy javitauk a tervszámitások módszerét. Véleményem szerint a tervszámitásokát és mutatókat nemcsak az országon belül kell javítanunk, hanem - miután a szocialista világrendszer kialakulásával a népgazdasági tervek átlépték az országhatárokat - ezeket a mutatókat a szocialista államok között, legfőképpen a KGST-be tömörült szocialista államok között, egységesíteni kellene, mégpedig minél hamarabb.

I

Az országon belül, a vállalatok közötti különböző gazdasági és műszaki mutatók már egységesítve vara* nak, e téren már egy nyelven beszélünk, az összehasonlítás lehetséges, de igen fontos lenne, ha le tudnánk mérni: hogyan állunk a szocializmus építésében, a termelőerők fejlődésében, a szó—^ cializmus anyagi—technikai bázisának megteremtegében a szocialista államok családjában.

Néhány mutatót szoktunk csak összehasonlításul^ használni, mint például az ipari fejlődés ütemét a legutolsó békeévhez viszonyítva, vagy az ipari termelés átlagos évi növekedését, továbbá az ipar és a mezőgazdaság termelésének százalékos megoszlását. A többi népgazdasági mutató összehasonlításra kevésbé alkalmas, mert kiszámit^nem egységes.

Vegyük például a társadalmi termékmérleget: az egy év alatt a népgazdaságban termelt anyagi javak. összegének a mérlegét, finnek felépítése egységes £j * séma mellett sem azonos. Egyrészt azért, mert az anyagi termelés egyes ágai nem azonos elvek alapján vannak elhatárolva, másrészt pedig azért, mert a társadalmi termék nagysága a termelési folyamat megszakításainak számától is függ.

"Mi?

■H " '

'r

e

.

■