Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Tudománypolitikai Munkabizottság, 1986 (HU BFL XXXV.13.a/12)

1986

Kezdettől felvetődött a kérdés is, hogy miként lehetne ! eljutni a különböző megközelítési irányokból egy egységes el­mélethez. Pl. Heinz Zemanek már az 50-es évek elején felvetet­te e téren "egy minden összefoglaló elmélet" megalkotását. Ebbe - felsorolása szerint - beletartozik a jelelmélet, az átvitel­elmélet, a becslési és a kódolási elmélet, a számitógépek el­mélete, a játékelmélet, a vezérléselmélet, a fizikai megisme­r>-— rés elmélete stb. Ma már - irta Zemanek több mint három évtize­­^ de - az egész terület megnevezésére az "információelmélet" az elfogadott. Megkezdődött annak tisztázása, hogy mi az információ, mi az információkon és információkkal végzett tevékenységeknek a rendszere, hogyan történnek az illesztések az információéi­­mélet különböző ágai, részei között. Itt érkeztünk el problé­máinkkal kapcsolatban - ami ellentmondásokkal terhes fejlődé­sünket illeti - az ugrópontok egyikéhez. Ezek egyértelmű megfogalmazásával azonban még ma is vá­rat magára a tudomány. Ez is oka, hogy ellentmondásos fejlődés bontakozott ki. A műszaki haladás uj meg uj világcsúcsokat ál­lított fel és szárnyalt túl az információtechnikában. Utat ^ tört az a felfogás, hogy az információ stratégiai jelentőségű a gazdasági, a politikai, a kulturális életben. Világméretű viták bontakoztak ki egy uj információs és kommunikációs világ­rend megteremtése körül. Rangos személyiségükből álló nemzet­közi bizottságok nagy energiákat fordítottak helyzetének, hatá­sának, távlatainak kutatására, összegező jelentéseik, tanulmá­nyaik értéékes elemekkel gazdagították ismereteinket. Az alap­fogalmak tisztázásával, a rendszerező-rendező átfogó elvi mo­dellek felvázolásával azonban adósak maradtak ezek az anyagok. Az elvi alapok szintjén ma is szemléleti, fogalmi, terminoló­­giai zavarok vannak. Ezek a tárgy természetének és újszerűségének nehézségeit tükrözik. "Bármely szellemi tevékenység természetének megismeré­se önmagában nehéz - mindenesetre nehezebb, mint ugyanazon szel­lemi erőfeszítés gyakorlása", világított rá Neumann János. Köny­­nyebb az információs tevékenység gyakorlati művelése, mint e gyakorlat elméletének fejlesztése. ► I- ■ , ___________I ■ ■----------------— . ■»* ~ """......... * f 111......... -- ■ — -..... * # ■. <é»»- 5 -

Next

/
Thumbnails
Contents