Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.13.a/9)
1976
- u - f tervteljesítése. Értékesítés! előirányzatukat 102,0 %-ra tejíljesitették a szövetkezetek, ezen belül is a belföldi eladás 10 %-kal magasabb a bázisnál és csaknem azonos a tervvel. Exportra több mint 20 %-kal értékesítettek többet, mint az előző évben és igy 7 %-kal teljesítették túl tervüket. A Budapesti Épitőanyagipari Szövetkezet 96 %-kal növelte export-tevékenységét. Szövetkezeteink kiemelten kezelték a termékszerkezet átalakítását. Bővitették a választékot, csökkentették a gazdaságtalan termékek gyártását és fokozták az import-helyettesitő termékek termelését. Az Édesipari Szövetkezet pl. 4 uj cikk termelését kezdte el 1975-ben, a Finomvegyszer Szövetkezet pedig devizatakarékossági okokból megszüntette a VILEDA kendők gyártását. A MEKOFÉM 1975-ben 1,3 mill. dollárt takarított meg, az importot helyettesitő gyártmányok előállításával. Sok esetben azonban népgazdasági és szociális cél szükségessé tette a nem, vagy kevésbé gazdaságo - olcsóbb - termékek gyártását is. A szolgáltatások terén is fejlődés történt. A Favorit Cipész Ktsz. pl. a javitó- szolgáltató tevékenységét úgy fejlesztette, hogy a cipóiparban bekövetkezett anyag- és technológiai változások ne akadályozzák a cipők javithatóságát és ezáltal a termékek élettartamának növelését. A minőség emelését szolgálták a dolgozók és a szocialista brigádok minőségi munkavégzésre irányuló munkavállalásai is. Több szövezkezet önálló MEO Csoportot hozott létre. Mindezek következtében tovább javult a minőség, mely kitűnik abból, hogy szövetkezeteinknél igen csekély volt a minőségi reklamáció aránya, vagy nem is fordult ^ elő. A technológiai fejlesztés, számos munka- és üzemszervezési intézkedés, a termelékenység emelkedéséhez vezetett. Csaknem mindegyik szövetkezetünknél jelentős létszámcsökkenés következett be, mely az élőmunkahiány gépi utón való pótlására ösztönözte a gazdálkodó egységeket és ez már önmagában is növelte a termelékenység mutatószáraát. Ahol a szövetkezetek működési helye és szervezete lehetővé tefcte, bevezették a két műszakos termelést. 1975-ben az elmúlt évihez képest 13 %-kal emelkedett az 1 főre jutó tamelési érték. A mutatószámok kedvező alakxlásában jelentős szerepe volt a munkaversenyraozgalomnak, illetve az erre vonatkozó vállalásoknak. Mindez végső soron a szövetkezeti eredmény alakulásában mérhető. Az értékelt szövetkezeiknél 1975-ben összességében 19 %-kal nőtt az eredmény az előző évhez képet. Az eredmény növelésére közel 20 millió Ft összegű vállalást tettek a versenyben részt vevők, melyet az eredeti tervvel együttesen 102,1 %-ra teljesítettek. 1975-ben elért eredménytöbblet 61.405 ezer Ft-ot tesz ki--* .?j» ii
