Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.13.a/7)

1969-06-13

» \p

, . .. gf-^ m ■}

I

VÍ

— 2 —

Átlagos arány részesedési alap

Külkereskedelmi Min* 19*8 %

OKISZ szövetkezetek 14*3 %

SZÖVOSZ kereskedelem 11*6 %

Gépipar 10*0 %

Villamasenergia-ipar 6*9 %

Ezt a nagy szóródást feltételezhetően elsősorban a f\ szabályozók hibái okozták* növel nem valószínű az a

feltételezés* hogy az említett területeken a munka színvonala és eredményessége lett volna magasabb*

Ennek az egyenlőtlen fejlődésnek a munkaerő ellátottságra gyakorolt negatív hatása már az elmúlt év során is érződött és néhány népgazdasági szempontból igen jelentős területet komoly munkaerő problémák elé állította /MÁV* Ganz- Mávag, stb*/*

Véleményünk szerint a vállalatok közötti elég jelentős szóródáshoz a nyereség 1968* évi alakulásához hozzájárul az ágazatonkénti egységes bérszorzó is* Hem számolt a rendszer azzal* hogy az eszközt bérarány, illetve eszköz ♦ bért árbevétel arány ágazaton belül - vállalatonként jobban szóródik* mint az ágazatok átlaga egymáshoz viszonyítva* ezért megfontolás tárgyát képezheti ennek a kérdésnek az elemzése és a jelenlegi bérszorzó olyan irányú továbbfejlesztését* ami a vállalatok közötti szórással is számol és módot ad ennek ellensúlyozására*

A már említett egységes iparági bérszorzó mellett az eszközarányos nyereség egységes alkalmazása is több problémát felvet* Ugyanis a nagy eszköz-igényes vállalatok részesedési szempontjából hátrányos helyzetben vannak /gépipar* nehézipar/* mig az alacsony eszközzel dolgozó vállalatok, például ruhaipar magas bérköltséggel dolgozik és alacsony fejlesztési alappal rendelkezik, holott kb* 3 évenként a géppark cserélődik* Ezért úgy tűnik* hogy biztosítani kellene a differenciált szabályozók alkalmazását**

jQ 1

■H ________________________________________________________________________________ . . - _ — . , . —■ — • ------------------------------