Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/7)

1966-02-04

ii *» 21 *• g Másik ilyon dolog* Ami az anyagot illeti, szerintem nagyon kiér­­ződik, hogy 'i'orvhivatall irányítással készült. Itt végi/vonul a­­tervezésnek a problémája és a la fontosabb problémákat veti föl. Ha nem lösz terv lebontás, akkor minden meg fog változni ? A tor­ve zésen múlik a népgazdaság fejlődés© ? Hon, hanem a termelésen í Magát a termelő erők fejlődését Íveli tervezni. A termelő erők fej­lődése határozza meg a társadalmi fokot, és oz az elv ölég kevés teret kapott az anyagban. Le van Írva, de iom megfelelő súllyal. Szerintem a azdasági reformot a termelő örök fejlődésének egy3zo~ rüsitóscvel kellene kezdeni, mert a termelő erők fejlődése van ná­lunk olbürolcratizálva és ez állandóan .írtat szab fejlődésünkben* és ha mi ezt nem fejlesszük, nőm beszélhetünk tervezésről, elosz­tás ról, jólétről, sémiről. Elismerten több nemzet voltunk, lovas, jogász, lettünk közgazdász neiazot. Úgy lenne jó, ha mérnök nemzet lonnénk és lonno közgazda* ségi szemlélétünk is. A közgazdászok tudják, hogy milyen jelentő­sége van a termelő erőknek, de végrehajtani csak a mérnöki munkán keresztül lehet. /-s Hiába tervezik hogy el kell költeni egy vállalatnak pO.OOO lt­ot, lia ezt mogOKadalyozza egy másik vállalat. Ami jó a népgazdaság­nak, ami előroviszi a fojlődóst és ténylegesen pozitivon értékelhe­tő - bürokrácia nélkül veyre keli hajtani. Ha igy nézőül; a reform­tervezetek - óriási eredményeket érünk ol-, do itt kell kezdeni t Megjelent egy nagyon jó határozat: felújítási alapok és karbantart tási költségok összevonása. Amikor ez megjelent, mindenki wrült és végül kiderült, hogy óbból a pénzből nem iehoo megoldani olyan dol­gokat, ami mór beruházási fogalommá vált. Itt szeretném megemlíteni, nagyon jó lonno, ha a részlet—intézkedéseket is ugyan Így megtár­gyalnánk, itt a Pártbizottságon, vagy ott, ahol érdemben ol lőhet mondani a véleményt és álláspontokat. Ha jól értelmeztem, három dől, ,ot kivén megvalósítani ezzel kapcso­latban a roform; objektív törvényük szabadabban érvényesüljenek, centralizmus fellazuljon, tomoló erők fejlődjenek. Ez a három alap­vető lényeges pont ha kaposolódik, az intézkedések^ végrehajtása sikex’oa lesz. Az uj mechanizmus hatásánál a következményükkel is kell számolni. Az ipar átszervezése viszont súlyosan folvototto azt, hogy meg koll változtatni a régi mechanizmust. Szabadabban koll fejleszteni a termolő erőket. Ha fojlosszük ezeket, több lesz a nyereség. A másik fogalom az anyagban* helyes-e ha a nyereség szerint értékeljük a vállalatokat. A nyereségbe beletartozik a forgalmi adó, SZTK, stb. A nyox’esóget nézve, a régi mechanizmus alapján helyesen fogunk-e eljárni. Mozgó árak lesznek. Nem biztos, hogy a nyereség majd a vállalat optimális lehetőségeit adja, ennek következtében fals ké­pet tápunk. /Pl.vállalatunknál a 40 ,.-os ecet forgalt í 1 Líki < XÚ c i 9 GJ<tá előző HO os ocottel szemben, ahol a hosznot, mintej.y 40 milliót a kereskedelem hasznosít/. A vállalatokat a jövőben ne vegyük ogy kalap alá. Akiit jól dolgoz­nak, no kelljen több + nyug;dijjárulékot fizetniük, őzzel a mód­szerről is lőhetne a jövedelmet növelni .Ki-ki munkája szériáit és munltája arányában részesüljön a jövedelemből.

Next

/
Thumbnails
Contents