Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.13.a/7)

1958

- 8 -A felső vezetés nem. tárja í'el a pénzügyi és mezőgazdasági életről az adatokat. így nem tudjuk a hozzász •lásainkat megtenni.

Mezőgazdaság vonalán fejlődés mutatkozik, áru legyen, az a lényeg, de arra is kell törekedni, hogy külföld is részesüljön mindezekből. Munkaigényes gyártmányok készítésére kell ráállni.

Tervszerű termelést hangsúlyoznak, holott állandóan változik a terv, hátrányos beruházások vannak a termelés vonalán.

Korszerű termelési eszközöket kellene a termelés rendelkezésére bocsátani, s gépkocsi parkunkat egészséges • llapotba hozni, mert jelenleg csak ráfizetések vannak.

Jobb együttműködést kellene kiépíteni a szocialista orszáokkal, pl. a cseh gépek igen komolyak, a csere forgalmat itt be lehetne kapcsolni s kiszélesíteni.

A juna-Tisza csatornán egy hid megépítése húzódik, mivel loo ezer Pt-ra lenne szükség s ez az összeg nem áll rendelkezésünkre. Anynyira fontos lenne ez a hid, hogy még közadakozásból is megépíttetnék az illetékesek, pjz a hid a csatorna mentén lakó parasztság életkérdése s ezzel nekünk is törődnünk kell. Ilyen látszólagos apróságokon múlik az élet.

Végül a műszaki dolgozók bérezéséről néhány szót, sajnos nem kielégítő s nem hasonlítható össze a fizikai munkáséval. Nézzük meg, hogy a fizikai munkás a kiadott normák szerint elvégzi a munkáját s aszerint fizetik, mi műszakiak kora reggeltől, sokszor éjszakába nyúlva járjuk a terepeket, esőben, hidegben kiszállásokat kell végeznünk s nem utolsósorban a tervez ések hoszszu volumenje nem engedi a kötött munkaidőt.

Litvai Tamás /ATI/

Kifejti, hogy"a népgazdasági terv bizonyos közgazdasági alapelveken épül. A sajtóból megállapíthatóan azonban éppen a közé gazdasági alapelvek felett jelenleg nagy vita folyik, ezért tudni szeretné, vajon van-e kialakult, megnyugtató közgazdasági alap a gazdasági tervezés számára. Megkérdezi: 1./ milyen kilátások vannak a még mindig túlzott mértékű bürokratikus megkötöttségek csökkentésére. A./ milyen perspektíva van a vállalati önállóság tovább fejlesztése tekintetében. 3»/ van-e valamiféle elgondolás arra, hogy a beruházási munkák megvalósításán a dolgozók érdekeltté legyenek téve a beruházások gazdaságosabb megvalósításában,

4,/ vannak-e elgondolások az egyéni kezdeményez esek /ujitások, szabadalmak stb./ megvalósitásanak az eddiginél jobb és rugalmasabb előmozdítására. Itt felveti, hogy elképzelne tőnek tartja egy-egy nagyobb jelentőségű egyéni ötlet megval ikásánál megfelelő bizottsági elbírálás után - a cél megvalósítására vállalattel független folyószámlát nyitni, és azt a kezdeményező rendelkezésére bocsátani. 5*/ van-e tervszerű elgondolás a közvetlen és közvetetett juttatások közti helyes arány, ill. ezen arány időszakonként szükséges megváltoztatásának kialakítására.

Jónás Zoltán /GaZMÜVSK/

Gyártó és szolgáltató vállalat részéről van itt. Tervszerűség kérdését vetették fel itt többen, továbbá a műszaki értelmiség viszonya a parthoz. Helyesen segiti-e elő a műszaki a párt és népgazdaság célkitűzéseit ? Az a műszaki végzi jül a munkáját, aki a szocialista munkafegyelmet betartja, a tervet teljesíti stb.

______ _________________________________éz._____________________

ú I