Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1984-10-11
| i I 6 dr.Molnár et.: Nem tartja igaznak, hogy országosan nem lehet mérni az anyagfelhasználást. Az VI. ötéves tervidőszakban a magyar népgazdaság kevesebb anyagot és energiát használt Ív íz InJt időszakoknál. Amit a párt. a kormány elénk állít, annak a feladatnak eleget teszünk, ezek tényék. Ezzel együtt a mi pártunk gazdaságpolitikai sarkköve, hogy kevesebb anyaggal, energiával olyan termékeket állítsunk elő, amit mindkét piacon értékesiteni lehet. Ebbén is értünk el eredményeket, da nem annyit, amennyit szerettünk volna. Itt még a tudományos-technikai forradalom eszközeivel lehet eredményeket elérni. Nagy eredménynek tartja a Ganz-Mávagban a kazettaátrakó anyagcsökkentését, de ezel együtt még mindig, anövekvő nyersanyagárak mellett tékozlunk, pazarlunk. Példaként említi az építkezéseknél tapazstalható tékozlást. Ebben a kérdésben az állami és pártszervezeteknek nagyon sok feladata van. A munkást egyénileg kell érdekeltté tenni, hogy az anyaggal takarékosabban bánjék. A mi üzem- és művezetőink ebben nincsenek érdekelve, inkább a tudományos dolgokkal foglalkoznak. Az anyagtakarékosság kérdéseben a szemléletmód formálásában sok tennivalói vannak a pártszervezeteknek is. Révav et.nő: Egyre inkább bosszantja az érdekeltség, az ösztönzés kérdésé. Akinek ez a feladata, miért csak akkor teszi, ha érdekeltté van téve. úgy érzi ezirányban a propaganda munkát kell erősíteni. A munkásnak a kiadott munkát előkeli végeznie, ugyanígy a technológusoknak is ezt kellene tenni. ők is megkapják a fizetésüket érte. Károly et.: Az anyaggazdálkodást rendkivíil sok tényező befolyásolja. Sok vállalaton kivüli és sok vállalaton belül eredő ok. Azt le kell szögezni, hogy a legnagyobb horderejű dolgok nem a munkapadnál dőlnek eí. Konkrét példákat emlit a vállalati termelésből,pl. motorvonatok burkolólemezeti háromszor gyártották le, a legyártott anyagokat fillérekért adták el. Többségében nem azt az anyagot rendelik meg. ami elő van Írva. A mi szakembereink tudják a legjobban, hogy a drágán beszerzett anyagokért mennyit adnak, ha felvásárolják, és mennyi a ráfizetés. A vállalat sokszor nem is azt kapja amit kér, ^ amire szüksége van. Tulajdonképpen a gyártmányok döntő többségénél az árak jelentős többsége anyagar. Nem lebecsülendő a munkabér sem, de az csak a legkisebb tétel. Antal et.: Mindazon gondok, problémák, felvetések ellenére ebben az ötéves tervben kevesebb anyagot és energiát használtunk fel. Azon vitatkozhatunk, hogy mindezekkel meg lehetünk-e elégedve. A raagyr késztermékek súlya 15-2o ;ó-kal nagyobbak, mint hasonló nyugati termékeké. Egyetért azzal, hogy nem lehet ezt a kérdést elbagatelizálni. Az derül ki, hogy ezt a programot sikersen hajtsuk végre, pénz kell, kell egy olyan irányítási, szabályozó rendszer, ami a vállalatokat ebbe az irányba tartja. Szemléletváltozás kell hozzá. Pénz kérdés, 7oo mill.Ft-al is lehet mit kezdeni. Modernebb, fejlődő technológiával lehet eredményt elérni. l Szabályozó, irányítási fendszer, szemlélet változás: több hozzászólás foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az anyagtakarékosság nem a munkapad melletti ember érdekeltsége kell, hogy legyen. A hulladékszegény technológiák megválasztásával kell foglalkozni. Sok konkrét példát hozhattunk volna fel, de nem akartunk vállalatokat kiemelni, va^y elmarasztalni. Korszerű technológiváal, korszerű gépekkel előalitott termékekből kevesebb munkával lehet előállítani terméket. * “**** •!»- —. ---------------- -a............................................................ LLZI ____________HL_____________
