Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1979-06-21
r a A tavasz folyamán ezek a halottak is végleges nyug- és politikai megnyilvánulásait, tetteit és állásfogla- pontosan megjelölik, hogy melyik halott, milyen sírvohelyre kerülnek es mint a Községi Temetkezési lásait oly mérvű bírálatok érik, hogy azok kimerítik bán, s ott melyik helyen nyugszik .. . intézet felhívásában közli az elhunytak hozzátartoa halottgyalázást is. A polgármester igyekszik úrrá Az ismeretlen halottakat, ha eddig is tömegsírban zo, jelentkezhetnek az exhumálások megrendeléselenni a helyzeten és rendet akar teremteni, de az nyugodtak, a jövőben is tömegsírba temetik. A te\B.l?d?1ns?ámos tömegsír van, az eltemetettevajmi kevés sikerrel jár. Végül is az indítványt ar. metőkönyvben viszont feljegyzik, hogy a főváros két újból közös sírba fogjak elhantolm a rákoskeügyrend 25. § (5) bekezdés alapján a polgármester melyik részén levő tömegsír halottait vitték át a teí, , reszturi ujtemetoben. Az egyes sírok halottait végclé utaljáU. melJ tömegsírjába... L leges helyükön is egyénileg temetik el. A tavaszi Azután éveken keresztül nem történik ebben az H : tlpn hilnit knráhhin is esves sírban exhumálásokkal előreláthatólag teljesen befejezőügyben semmi mígnem éppen a sok egyéb más do- .' . ismeretlen halott korábban is egyes sírban dik a közterületeken nyugvó halottak kiföldelése és SdeElt’ Sézke- P‘hf5 CZUían 18 ffiT/ ^ V i I temetőbe helyezése. Ezek szerint mintegy 20 000 hadéíe mUZkC metokonyvben pe daul a következőket tüntetik fel: 111 lottat vittek, illetve visznek át ideiglenes nyugvóhe„Ismeretlen halott. A XII. kerület, Aladár utca 8. lyükről temetői sírokba. „Senkit nem temetnek jeltelen sírba az ostrom szam alatl‘ ^ kertjében volt eltemetve exhumált áldozatai közül. Június 20-ig befejezik a ovaros e erű e en e eme < e mar sz A Községi Temetkezési Intézet felkérte a polgárkihantolásokat” — jelenti a Kis Újság 1949. már- zalekig korábban exhumálták Most március es ápmestert, intézkedjék Szabó Dezsőnek az ostrom cius 19_i száma rlhs folyamán a budai hegyvidéken, főleg az I., II., idején tragikus körülmények között elhunyt nagy A főváros Temetkezési Intézete 1945. január kü- XkéS X"' keTMletekben levő sírokat bontják fel . magyar .ró Rákóczi téren nyugvó hamvainak méltó zepe óta majdnem húszezer olyan halottat exhumált, . A* jexkumalfás nagy munkáját a Temetkezés, Inelhelyezése iránt. Meg a tavasz folyamán Szabó Deakiket az ostrom idején temetőn kívül temettek cl. “et tobbmmt száz dolgozója vegz, s az előirt hatarzso orok nyugvóhelyének kijelölésére megindultak a . . , , , .. ... időre feltétlenül végérvényesén befejezi, ami koztárgyalások.” A halottak exhumálását a közeli napokban ismét egészségügyi szempontból rendkívül fontos.” , ..... megkezdik, mert egy miniszteri rendelet értelmében Ir<S falukutató a m o , ,. , , ozgyu es mar 1946 júliusában foglalkozik Szalegkésőbb június 20-ig Budapest területén minden Ezzel zárul le a Fővárosi Temetkezési Intézet tör-Iró, falukutató. A Nemzeti Parasztpárt alapítója bo Dezső sírhelyének kijelölésével, méghozzá bot ráhalottat véeWesen köztemetőbe kell eltemetni Ezzel zárul te a fővárosi temetkezési intézet tr (1939). Nagy szerepe volt az ellenállási mozg. meg- nyos jelenetek között. Kovács Imre törvényhatósági " köztemetőbe kel e te t tenetének legnehezebb, de egyben legaldozatosabb szervezésében. Később pártja jobbszárnyának kép- bizottsági tag terjeszti be a javaslatot, amelyben elő- A Temetkezési Intézet meg a nyár folyamán e- korszaka. 1 viselője, 1948-ban disszidált. adja, hogy az író (aki egyébként a Tanácskoztamblvást 'n“ a hazrnegbizo takhoz, jelemtsek be. _______________________________________________ [ -ság alatt a direktórium tagja volt. de a proletárdikh°fa területileg hozzájuk tartózó részekén ho vaní tatúrával hamarosan szembekerült. A húszas évek nak az ost.ron)1 áldozatai: Vügy “ f a Senki nem jegyezte fel az utókor számára az intéünnepelt írója, legismertebb munkája ..Az elsodort segben, vegelgyengulesben e uny a- . _ zet azon dolgozóinak a nevét, akik az exhumálások ■ii falu”. Ellentmondásos egyéniség, egy időben támadházmegbízottak bejelentesd alaPJá^^e£áliaP't°t; és áttemetések fáradalmas - az enyészet láttán | ta a Horthy-rendszer politikáját és kulturális intéz|ak’ hogy Bud|'P^sten me& min ‘8 nj'kV ■ ; rossz érzéseket kiváltó — és egészségi szempontból kedéseit, majd támadta a németeket, később a nyilahalott nyugszik köztemető on ^agan^ c rendkívül veszélyes munkájában éveken át nap nap í* f sokat is, annak ellenére, hogy élete egy szakaszában “ n f Ír isÍmSv utiin részt vállaUak' 1Uesse őket iU köszönet és dili > ő maga is antiszemita nézeteket vallott) végrendele- K°Zuluk U,bb mmt ketGZer P°lgdn SZGmely' , csérét áldozatukért a főváros lakossága nevében is! ! !’ tileg hagyta, hogy őt halála után a Gellérthegy lég- A P(,1eári személyek közül azokat a halottakat, f /L_*Jl <| magasabb csúcsán helyezzék örök nyugalomra. akiknek személyazonosságát meg tudjak állapítani '! I 1| Kovács Imre, Szabó Dezső érdemeinek méltatása fi a^Jmzzatartozok gon os o na (a z Budapest temetőinek történetében a Kerepesi úti > !| mellett pártolólag támogatja a közgyűlésen a végben°helyezik örök pihenőre. Ahol a hozzátartozók temető történeti, műemléki és a legutóbbi idő óta > cA>-^ |l akaratot nem tudnak gondoskodni a temetésről, ott közkölt- munkásmozgalmi szempontból ,s a legjelentősebb. 'I i| Az előterjesztés jobb-és baloldalról is elszabadítségen történik a X. kerületi új köztemetőben sorsi- Fennállásának 100. évfordulóján — 1949-ben > Ja az indulatokat; roppant vita kerekedik mellette rokban. A sorsírok azt jelentik, hogy húsz halott ke- szinte valamennyi napilap és folyóirat megemleke-és ellene; írói értékét elismerik ugyan, de személyét rül egy sírba, egymás mellé. A temetőkönyvekben zik centenáriumáról. Hivatalos ünnepséget senki ; i
