Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1979-10-18

mm

■ í>

.1 I

I- 9 -1976-ban az 1 főre jutó túlóra 72 volt, 1978-ban már 76. A túlórák átlagbérre gyakorolt hatása 5-6 % között mozog, üsszeségében a vállalatról megállapítható, hogy rendkívül nagy körültekintéssel végzik a dolgozók szocialista bérgazdálkodási módszereinek gyakorlati megvalósítását. Azonban a munka jellegéből adódó körülmények, nehézségek miatt a bérek differenciálásában, a túlóra gazdálkodásban, sok esetben a feladat és égyéb létszám megtakarítási célok érdekében a vállalat nehézségekkel küzd.

II.

A dolgozók összjövedelmére ható egyéb tényezők.

A dolgozók egyéni jövedelmét befolyásoló juttatások a már ismertetett bér- és részesedési alapon felül valamennyi vállalatnál széles skálán nyújt jövedelem növekedési lehetőséget.

Ezek számszerűsíthetők is.

Az összegek nagyságrendje szerint szociálpolitikai juttatássok, munkavédelmi ráfordítások, jutalmak, kulturális juttatások jelentenek jelentős kiadást a vállalatnak és juttatást a dolgozóknak.

a. / Természetbeni juttatás:

A természetbeni juttatás csak a Május 1. Ruhagyárnál emeli a jövedelmeket. Egy éves munkaviszony esetén 750.- h/évnek felel meg, ami az átlagjövedelmeket 0,2 %-kal növeli.

b. / Szociálpolitikai juttatások.

E juttatások teszik ki az összes egyéb juttatásoknak 50-60 c/o-át. E juttatások közé tartozik az üzemi étkeztetés, a gyermekintézmények, a segélyek, a lakásépítés támogatása, a munkásszállás és szállítás, a jóléti állóeszközök beruházása.

E juttatások 1975 évhez viszonyítva 1978-ra minimálisan 50 %-kal növekedtek. Legjobban növekedett az üzemi étkeztetés hozzájárulása, a gyermekintézmények, valamint a lakásépítés támogatása. így pl. az üzemi étkeztetés hozzájárulása a

Ganz-Uávágnál: az 1975. évi 11 millió lt.-ról 1978-ra 14.675.000.rt. -ra

— — - T~

_______________________<-3 ' ;

1%,'