Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1977-10-20

I *I * Síi*

i

J *- 14 -2. napirendi pont;

Jelentés a munkások körében végzett tagfelvételi munka tapasztalatairól, a további feladatokról.

Előadó: Csollány Ferenc Meghívott: Kaszás Béláné

Szóbeli kiegészítés: A tagdíjra vonatkozó megállapításokat - melyek az anyagban szerepelnek - az apparátus kifogásolta.

A 2.sz. mellékletet ki kell emelni az anyagból, nem jók a számszerüségek.

A 3. sz. mellékletben a Posták létszáma rosszul van megadva.

A határozatban megfogalmazott feladatok az 1975-ben készített feladatterv alapján lettek kialakítva.

Az előterjesztéshez kérdések nem voltak.

^ Stadinger et.: Az átsorolások - az 1973-as KB határozat alapján - 7 %-kal

módosították a bázist.

Az eaen túli hácaabB&xgádtHxásakak változás okát le kell írni, nem szerepel az anyagban.

Gál et.: Az összetétel alakítását politikai eszközökkel kell megoldani, 1972 után adminisztratív eszközökkel oldottuk meg.

Ma már egyre több helyen értik, hogy mit jelent és hogyan kell a politikai eszközöket alkalmazni. Mint az anyagból is kiderül sok helyen a pártépités még ma is reszortfeladat.

Vannak fehér foltok is az utánpótlás nevelésében. Ez a kérdéskomplexum nagyon összefügg az alapszervezeti munka színvonalával. Ugyanakkor e téma kapcsán a pártcsoportok munkája döntő. Itt lehetne említeni a KISZ és a szakszervezeti csoportok munkájának fontosságát is.

Az ütemesség, az összetétel problematikus. Ennek oka, hogy az év első három hónapja gyakorlatilag kiesik a pártépitésből.

A KISZ-re és aszakszervezetre jobban kell támaszkodni. Ugyanakkor a szocialista brigád tagokra is jobban lehetne építeni, nemcsak a vezetőkre.

Fontos, hogy a pártépitési terv legyen élő. Fontos a differenciáltság helyes értelmezése is. Az anyag a kedvezőtlen tendenciákat fogalmazza meg, eredményekről alig szól. Pedig megállapítható, hogy a párttagság rangja nőtt. Kedvezően alakul a munkások aránya, és általában a jő munkások kerülnek a pártba.

A munkahelyi légkör lényeges, de az egyes párttagok magatartása kifogásolható, ezek gátló tényezők lehetnek. A vidékről bejárók esetében a rokoni hatás jelentős. Ezért van, hogy nyugdíjba vonulás után egyesek kilépnek a pártból. A tagdíj problémát nem lehet általánosítani. Ez inkább ürügy a pártból való távolmaradásra, de nem tömegméretű jelenség.

Az anyag felhasználásakor, ismertetésekor a kedvező tapasztalatokról is szólni kell.

! *c I

... ________ . __________________________ ... _-j