Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1975-03-27

i

u- 6 -II.

Ezekben lehet összefoglalni a 44 órás munkahét bevezetésének tapasztalatait. A tények azt mutatják, hogy a cél ipint szociális intézkedés helyes volt és van is számottevő eredménye.

Mindezek mellett hangsúlyozni kell azt is, hogy a kereskedelemben nem sikerült a tényleges 44 órás heti munkaidőt és a munkaszüneti napokhoz csatlakozó szabadnapokat biztositani úgy mint a népgazdaság egyéb ágazatában. A túlórák,a hoszszabb-rövidebb időre bezárt boltok száma emelkedett, A kereskedelem fejlesztésének elmaradása, a forgalom dinamikus k növekedése és a csökkenő létszám miatt a munkaintenzitás jelentősen emelkedett. A legkritikusabb helyzet az élelmiszer^ kereskedelemben és a vendéglátóiparban jelentkezik. Megitélésünk szerint a problémának két egymással összefüggő oka j van, egyik a csökkenő hálózati létszám,a másik a boltok nyitvatartásának korszerűtlensége. A részletesebb elemzés előtt szükséges hangsúlyozni, hogy a bolti dolgozók legnagyobb része ma már nő és a problémák összefüggnek a nőpolitikái határozatban felvetett kérdésekkel is.

A kereskedelmi dolgozók száma évek óta csökkenést mutat, ez a tendencia az utóbbi két évben felgyorsult, amit a 44 órás munkahét bevezetése sem állitott meg. A létszám csökkenés általában ott jelentkezik, ahol a fizikai munka intenzitása évről-évre növekszik, a kereskedelmi ágazat jellege miatt szombat délután és este / vasárnap is / nyitva kell tartani.

Fővárosi szinten egy év alatt a forgalomtól függő létszám 2,1 %-kal, 847 fővel csökkent, ez az élelmiszer-kereskede- 1 mben 4 %t a vendéglátóiparban 1,8 %. Az 1973.évi csökkenés 667 fő volt, igy két év alatt a hálózatból 1511 fő távozott el. Ez az általános helyzetkép kerületünkre is jellemző. Igen erős az évközi munkaerő fluktuáció is, amely egyes vállalatoknál.25-59 % között mozog. Pl. a Józsefvárosi KÖZÉRT-nél 29 %.

I