Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1972-09-28

---- . — ■ ■ »■ " i ■ ■*-» W ■ ii- ■ ' 1 1

wm * '•*

I

«

ge széleskörűen tudja informálni, mert a pártszervezet képviseltje rendszeresen résztvesz az igazgató tanács ülésein, a tröszti gazdasági vezetők munkaértekezletén, a vállalati mű - szaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon, az iparági szakszervezeti tanács értekezletein.

Közgazdasági környezet

Az uj gazdaságirányítási rendszerben felgyorsult a vásárlóerő kiáramlás, az elvezeti cikkek - köztük iparunk termékei - iránti keresletet megnövelte. Dinamikus fejlődésünkben döntő szerepet játszott az, hogy a belföldi konjunkturális piaci helyzetünket /elsősorban a szesz- és üdítőitaloknál/ gyors fejlesztésekkel kiaknáztuk. További fejlődésünket -feltehetoenfékezni fogják a túlzott szeszesital-fogyasztás ellen folyó évben hozott állami intézkedések.

Exportpiacunk csak kis része nyugszik államközi szerződéseken, ezért szeszesital kivitelünk évenként rendkívül nagy ingado - zást mutat. Legnagyobb piacunkon, a Szovjetunióban felemelték a szeszesitalok árát és számos egyéb intézkedést hoztak a szeszesital-fogyasztás korlátozása érdekében. Exportunk jövője tehát rendkívül bizonytalan, ezidő szerint megközelítő pontossággal sem lehet felmérni.

A fix és szabad árrendszer ismert ellentmondásai vállalatainkat hátrányos helyzetbe hozza, minthogy túlnyomó részben fix és maximált árformákkal dolgoznak, igy a begyűrűző árhatások a nyereséget csökkentik. A részben merev, részben dinamikus árrendszer legnagyobb fogyatékossága az, hogy nem választja külön a munka hatékonyságának javulásából és a vállalati ár - politikából származó eredményeket.

n

Az egységes szabályozó rendszer túlzott követelményt támaszt azokkal az iparokkal szemben, amelyek árnyereségre nem tehetnek szert. A szesziparnak pl évenként mintegy 15 %-kal /50-60 millió Ft-tal/ kellene a nyereségét növelnie ahhoz, hogy a személyi jövedelmek 5 %-kal emelkedjenek. Figyelemmel a fogyasztói árszínvonal évi 2 %-ob emelkedésére, ez 3 %-os reál! jövedelem emelkedést jelent. Hosszabb távon ilyen ütemben nem

tudjuk növelni nyereségünket.

A népgazdasági szabályozó rendszer kezdetben is hátrányos helyzetet teremtett a magas szerves összetételű iparágak, igy a szeszipar számára is. Ezt a hátrányt évről-évre tovább fo - kozta a beruházási javak árának nagyarányú emelkedése. Nagy mértékben megnőttek az eszközök terhei /pl amortizáció, esz - közlekötési járulék/, ezzel szemben a bérterhek lényegében változatlanul maradtak. Ez a tendencia azt eredményezi, hogy a műszaki fejlesztések nem mutatnak gazdaságosságot, illető - lég a szabályozó rendszer nem ösztönöz elég intenziven az élő munkaerőnek gépekkel való helyettesitésére.

, j 0S----------------—------------------------------------------------------