Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1972-04-13
rosszabbul állt. A mechanizmus indulása előtt a Cipőgyár az országnak a legjobb vállalata volt, a legjobban kiépített és felszerelt vállalata volt. Egy jól menő vállalatnál a vezetés figyelme a problémákról elterelődik, a belső szervezésre nem figyel fel, és nem gondol a piac változásra sem, mert beállt egy gyártásra és nem előre fejlődött. Ezek a problémák már 1969-ben érződtek, 1970-ben még elég jó volt, de 1971-ben bekövetkezett a rosszabbodás. Nemcsak a vezetés nem foglalkozott a problémákkal, de a pártszervezet sem figyelt fel időben, ez az ő hibája. Senki nem gondolta, hogy ilyen következménye lesz. Ebben az időszakban volt egy olyan jellegű probléma is, hogy a belső jellegű változással kellett volna változtatni, azonban mindenki a termelési adóval foglalkozott. A vállalati eredmény akkoris 150 mPt-al kevesebb lenne. Amikor a Cipőgyár helyzetéből kiindulva, a minisztériumi vezetéssel megállapodva nem terveztük a szanálást, ezzel gyakorlatilag a vállalat vezetését kivántuk segíteni. Azt gondoltuk, jobb lesz megbélyegzés nélkül. Alapvető zavarokat kell rendezni. A segítség szándékával próbáltuk a vezetőknek megadni a lehetőséget. Az ottani megbeszélés sok eredményre nem vezetett, mert a helyzet sokkal rosszabb, mint ami ott volt. Tudják a központi funkciós szervek azt, hogy mi a kibontakozás útja az adott helyzetben. Nem tudhatjuk, mi a kibontakozás útja, mert az 1972-es év nem jobb, mint 1971.11.féléve volt. Az 1971 évnek a vesztessége sokkal több, mint amit a mérlegben kimutat a mostani vezetés. Ho^y milyen kibontakozás várható, az anyag nagyon keveset beszél róla. Ahhoz, hogy bármi pénzügyi segítséget lehessen Ígérni, nincs alap. Jelenleg hitelezi a vállalatot a Pénzügyminisztérium, de mi lesz később? Problémás a termelési adó is. Nem mondjuk, hogy a termelési adót nem kell elengedni, de mennyit kell elengedni, nem bizonyított. Emelkedtek az igények a szovjet exporttal, de nemcsak a Minőségi Cipőgyár exportál, más gyárak is exportálnak. A vállalat jövője, léte biztosítva legyen, alapvető feltétele, ho^y legalább nagy vonalakban a kibontakozás látható legyen, és fel lehessen mérni, hogy milyen eredményekkel zárja a vállalat az 1972-es évet. Ha a problémák megoldódnak, akkor lehet olyan lépéseket megtenni, hogy a vállalat jövője biztosítva legyen. Azt szeretném kérni a Könnyűipari Minisztériumtól és a vállalattól is, hogy az áttekintést végre lehessen hajtani, a szükséges lépéseket meg lehessen tenni. Ne úgy alakuljon a dolog, hogy tavaly szeptemberben beszéltünk róla, most áprilisban beszélünk és talán ismét szeptemberben lesz róla szó. Milyen eredménye vagy hatása lesz az adott szervezetre, világosan látható a vállalaton belüli szükséges intézkedések, ami meghatározza a következő lépéseket.- 6- *
