Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1971-02-20

^ ____________________-—.------------~ —------■------------­­” "-r T * ’ •»* í VJ - 3 -tűarc fordíthatunk, ?oo cser Ft tartalékalapot képestünk, űa 3*2 níl­­lió Ft-ot /S ,o/ dolgozóink nyereségrészesedésére has and Ihatunk fel. A nyeres ógrós sós adó s ösezogo aa éves bér 11,4 /-a. Napokban kifej esve 32 napi bérnek f-•lel ne". As egy főre jutó nyereségrészenédes összege 2734,- Ft, cui kosai azonos a múlt évi összeggel.­Aa egy főre jutó részesedés önmagában is jelentős, de fokossá értékét as, hogy emellett - mint arról a munkaügyi részben részletesebben is beszámolunk - az elmúlt 3 évben 2.3 millió Ft-ot tudtunk béremelésre fordítani, ami egy főre vetitvo 1975,- Ft. Nyereségünknek ez a viszonylag magas összege -mint azt korábbi minisz­tériumi beszámoltatás és vizsgálat is feltárta - jelentős részben ab­béi adódik, hogy termékeink árának megállapításához alapul vett orszá­gos műszaki színvonalhoz, önköltséghez és árbevételhez képest a mi vál­lalatunk műszaki színvonala és árbevétele magasabb, önköltsége pedig alacsonyabb.-2bben az elmúlt évek során az üzemszervezés, technikai és technológiai fejlesztés torén végzett munkánk, valamint dolgozóink műszaki és köz­­gazdasági felkészültsége jut kifejezésre.­k ^ Ennek kapcsán szükségesnek tartjuk említést tenni arról, hogy a régi mechanizmus anyagi érdekeltségi rendszere vállalatunkra nagyon kedve­zőtlen volt. Nyereségünk ugyan évről-cvro elérte az árbevétel 9-lo ár­át - az 5-6 /j-os fűrészipart átlaggal szemben -, és Ft. értékben is je­lentős volt: - meghaladta a 2o millió Ft-ot, -.ennek ellenére dolgozó-, ink nyereségrészesedést alig-alig kaptak /19o2-b7« év átlagában 2.9 na­pi bérnek megfelelő összeget./ A részünkre megállapított alaprentabili­tás ugyanis olyan "szigorú" volt, hogy azt a legnagyobb erőfeszítések árán som lehetett számottevően tűit éljositoni. Kétségtelen, hogy o kény­szerhelyzet megtanított bennünket szervezettebben gazdálkodni, íogéko - nyabbá tett bennünket még a kisebb gazdálkodási hibák iránt is és ennek a gazdaságirányítás uj rendszerében igen nagy hasznát vesszük .­Az elért nyereségünkkel kapcsolatban azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy az bár összegében jelentős, mégis elmaradt 3 millió Ft-tal a terve­zettől.- Ennek okait a termelés és értékesítés fejezetekben *fc ar gyaljuk.­''*"4 Mivel a gazdálkodás hatékonyságának egyik eleme a váll, el at i ár -politika, röviden erről is szólni kívánunk. Jelentősebb termékeink közül a fenyő fűrészáru maximált áras, a többi szabadáras termék. Közülük a fenyő fű­részáru ára 1969-ben hatósági árváltozással volt érintve, /ár- és költ­ségváltozás itt közel kiegyenlítették egymást/, a többi terméknél ma is azon az árszintűn vagyunk,.amely 1953. január 1-6vei kialakult, mint az uj mechanizmus induló ára.- Áremelés tehát vállalatunk részéről az el­múlt időszakban nem volt. Alapvető alapanyagainkról; fényerőnk, lombos rönk, vásárolt donga és fűrészáruról lényegében ugyanez mondható el,bár itt éppen ezá évben már tapasztaltunk áremelési törekvéseket. Bízunk a­­zonban abban, hogy,.zokot sikerül elhárítani és termékeink árszintjét to­vábbra is tartani.­T e r m elés : 1970. évi termelési feladataink strukturálisan megváltoztak a korábbi gyakorlathoz képest. Az előzőkben említett szervezeti változások ugyanis együttjártak a termelési profil átalakulásával.­Igen lényeges változás például, hogy Népfürdő-utcai üzemünk, amely koráb­ban teljes egészében kibocsátásra termelt, most kapacitásának jelentős ré­szében a fiirószüzom-hordógyári vertikum első lópcsőjo lett.- Jellemző er-JJ S _____________________________________________________________ -1 I

Next

/
Thumbnails
Contents