Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1969-01-16
~ ~ • T> '-AP I J I hogy nagyobb részben érdektelenséget, vagy az őszinteség hiányát tükrözi, A viasza nem küldés, 111. ki nem töltás intézményeinknél különböző arányokat mutat, lo Jú-tól egészen 4o J6-Íg. Ebből is lo kell vonniuk az érintett intézmények állami- ás pártvezetéaónek a megfelelő következtetést. A felmérésből megállapítható, hogy pedagógusaink kb. 80 %-ánál a családban az 1 főre jutó havi jövedelem 800 ás 15oo Ft között van. - Az óvónők 2o-ánál 800 Ft alatt van az 1 főre jutó havi jövedelem, az iskolai pedagógusoknál is több mint lo %-nál van 800 Ft alatt. - Az 1 főre jutó havi jövedelem független az iskolai végzettségtől. és az életkortól, sokkal inkább függ a család többi tagjának jövedelmétől és az eltartottak számától. A jelenleg érvényben levő bérrendszert 1966-ban vezették be. A korábbinál sokkal kedvezőbb, mert lehetőséget ad a minőségimunka fokozottabb elismerésére /27 év szolgálati idő után a legfelsőbb kategóriába kerülnek a pedagógusok, aminek alsó 6a felső határa van, tehát optimális esetben havi 3*5oo Ft-ig emelkedhet az egyetemet vég~~zett tanár fizetése, - az alsó határ 2.46o Ft/, korábban csak fokozatos emelkedés f \ volt és a maximum 2.3oo Ft volt. Ugyanakkor azonban sérelmezik a pedagógusok, hogy a bérrendezéssel egyidejűleg vezették be a progresszív jövedelemadót, és árrendezés is volt, amely az évek óta Ígért fizetésemelésből származó többletjövedelmet nagymértékben befolyásolta. A bérrendezés alkalmával sor került a tulóradijak reális, indokolt felemelésére is /jelenleg a túlóra kb. megfelel sima alapbérnek/, az egyes pedagógusoknál jelentős jöv delem-kiegészitést eredményezett. A túlóra azonban egyenlőtlenül oszlik meg. Óvónők, tanítónők nem részesülnek túlórában /ez munkájukból ered/, a tanárok közül is leginkább a "hiányszakokon" /idegen nyolvok, matematika, gyakorlati foglalkozás, szakoktatás, ezonkivül testnevelés/ van ilyen többletjövedelemre lehetőség, - A pedagógusoknak kb. 5o #-a csak az alapbért kapja, semmiféle más jövedelme nincs. [ Az önálló bérkerotgazdálkodás megvalósításával lehetőség nyílott % bérfej lesz• tésre és a pedagógusok kb. 5o #~ának jutalmazására /1968. januártól/. ' Szervezett üdülésben /SZOT, önköltséges, Btb./ nagyon kevés pedagógus részesül,, évi átlagban a novolők mintegy lo í&-a. I A pedagógusok munkájuk egy részét odahaza végzik, tehát a lakásuk részben munkahely is. Nőm közömbös ezért, és meg is kérdeztük, milyenek a lakásviszonyaik, 111. hogyan Ítélik meg. Kitűnőnek értékeli lakásviszonyait a pedagógusok 8 %-a, jónak ^3 #-a, kielégítőnek 29 %-a és nem megfelelőnek 2o %-n, !! Torm.' izoteson az igy kapott kép szubjektív, de következtetéseket le lehet vonni belőle. A koriileti Tanács VB, a Pedagógus Szakszervezet, a Pártbizottság 63 az Oktatási Osztály javaslatára a legsúlyosabb esetekben segítséget nyújt /évenként kb 2-3 3 ^ —I-----I...................................................................... <-«•****• v . , j
