Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1969-10-09
í J i- 2 -II. A konvvtar pártszervezetének politikai műnkéj át meghatározó tényezők. Ab O'ő'zK-lbnn végzendő politikai munka programját oc annak végrehajtását n könyvtár feladatain túl egyrészt kaderhelyzete, doírozóinak munka- és életkörülményei, másrészt a part és tömegszervezeteink belső helyzete, a könyvtár ólokeben es munkájában betöltött szerepe határozza meg. 1. Káderhel.vzet. A könyvtár személyi állománya 1969. január 1-i adatok szerint 450 fő volt. Ebből 315 fő könyvtárosi, 130 fő pedig adminisztratív, raktárosi, szakmunkás és egyéb munkakörben a dolgozik. A könyvtárosok 70 %-a egyetemi vagy főiskolai, 30 %-a pedig középiskolai 111. könyvtárosi középkáder végzettséggel rendelkezik. 61 %-ulc aki;iv, 37 %-uk passzív nyelvtudóssal ^rendelkezik. Hat dolgozónknak van tudományos fokozata. A könyvtárosok közül 111 fő iskolarendszert! oktatás során szerzett marxista-leninista alapképzettséget. Az 1964-1969. években 13 dolgozónk véj* g* gézte el, ill. kezdte el a Mnrxlzmus-leninizmus Esti Egyetemet W * /(■) párttag, 7 pártohkivíili/. Az elmúlt évek során pozitív irányban változott meg dolgozóink összetétele. Alkalmazottainknak több mint egyharmada ma olyan fiatal, oki néhány éve fejezte be tanulmányait. Ezek többségükben szakmailag jól képzettek. A könyvtár megfiatalítása pozitiv eredménye az intézetvezetés és a pártszervezet munkájának, ennek eléréséért kozol tiz évig következetesen dolgoztunk. Az intézmény megfiatalításával egyídőben tervszerű középkáder képzéssel megváltoztattuk a könyvtár korábbi egyoldali szakképzettségű struktúráját. A megfiatalítás egyben negatív tényezőt is tartalmaz. A fiatalok egy része környezetéből kispolgári szemléletet hozott és ez a Könyvtárunkban még élő kispolgári nézetekkel tovább erősödött bennük, ami komoly politikai, nevelési feladatot jelent pártszer- £ jf vezetőnknek. ■ A káderutánpótlás kérdésében a dolgozók jogosan bírálták az intézetvezetésnek azt a korábbi gyakorlatát, hogy vezető beosztású dolgozókat az esetek többségében kívülről hozott be. Ez a megoldás nem mindig váltotta be a hozzáfűzött reményeket és egyben helytelen káderpolitikára vallott. Taggyűléseinken többször is foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Ma már e tekintetben jelentős változásról számolhatunk be. Az 1960. évben készített káderfelmérés során az intézet vezetősége ezemélyreszéléan kidolgozta a vezetői utánpótlás belső tartalékokból való biztosítását. Viszont káderpolitikánk gyenge oldalának tartjuk még mindig a szakmai káderekkel való rendszeres foglalkozás hiányát. Ez a kérdés sem felső, sem a középszintű vezetés részéről nincs megnyugtatóan megoldva. * *•* 40