Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1969-09-11

I kezeti tulajdonból adódó sajátosságokkal, az ellentétbe került magasabbrendü

I jogszabályokkal, pl. a szövetkezeti törvénnyel, igy fordulhatott elő, hogy a

I szövetkezetek közgyűlésé a kitelepítés ellen, illetve a Budapesten maradás

| mellett döntött.

I Az uj gazdasági mechanizmus bevezetése után ellenőrzéseinket két fő területre

1 irányítottuk, egyrészt az egyes mechanizmus elemek érvényesülésére a vállala-I toknál és költségvetési szerveknél, másrészt arra, milyen hatással van az uj

I gazdasági mechanizmus a lakosság ellátására, a piaci viszonyok /kereslet-kiná-I lat/ mennyire tudnak érvényesülni,

I eltelt másfél év ellenőrzési tapasztalataiból néhány általánosítható követ t

I keztetés adódott, melyeket az alábbiakban foglalunk össze:

| - A vállalatok megnövekedett gazdasági önállósága, az anyagi érdekeltség el-L vének fokozott érvényesülése mar a bevezetés első évében néhány területen

| kedvező változásokat hozott: no.tt a vállalatok vállalkozási kedve, uj ter-I mékek bevezetésére, uj piacok szerzésére irányuló törekvések a beruházási

| javak és a fogyasztási cikkek termelésében egyaránt jelentkeztek. A''válla| latok - nyereségük növelése érdekében - gyártmányuk összetételét úgy igyekez—

I tek kialakítani, hogy abban minél nagyobb súllyal a nagyobb nyereséget rea-I lizáló termékek szereljenek. Ez azonban - mint ellenőrzési tapasztalataink

I és a lakosság jelzései és mutatják - esetenként fogyasztási cikkek hinnya-I hoz, vagy választék szűküléshez vezet,

1 - A piaci mechanizmus érvényesülését, a vevő pozíciójának erősödését akadá-I lyozza, hogy egyes ipari, vagy kereskedelmi ágakban korábban - a nagyválla-I , latok kialakításával - monopolhelyzet jött létre, melynek Kedvezőtlen hatasa-I it még nem sikerült megszüntetni.

A felsőkonfekció készletek alakulására ható tényezők vizsgálata során pl. felszínre került, hogy a korábbi években létrehozott, országos és fővárosi ipari- és kereskedelmi nagyvállalatok monopolhelyzete akadályozza az,egészséges piaci verseny kialakulását. A, nyereségérdekeltségi rendszer - elsősorban a kereskedelemben - valamint a készletek le3zoritáá»a ösztönző bankpolitikai elvek nem a forgalom növelésére, hanem a beszerzések csökkentésére és ezen keresztül a készletek megmozgatására ösztönözte a vállalatokat, ami a készletek deszortálódásához és választéki hiányokhoz vezetett, továbbá a kereskedelem "önárkiegyenlitését" is rossz irányba vitte. Mindezek következő tében az 1968. évi áruforgalomban, illetve gazdálkodásban a népgazdasági vállalati és fogyasztói érdek nem kerülhetett összhangba.- A vállalatok nyereségérdekeltsége esetenként fontos népgazdasági érdekkel kerül el1b tétbe. Ezt bizonyltja az OGV-nél a tőkés fizetési mérleg javító beruházások vizsgálata során szerzett tapasztalatunk.' A vállalat a tőkés export fokozása érdekében kedvezményes állami hitelt vett igénybe. Miután a hitelt a nyereségből képződő fejlesztési alapjából kell visszafizetnie, exoportját szocialista relációban fokozta, erre használta fel a kedvezményes hitellel létrehozott kapacitást is„ « vHalat ugyanis 0 legnagyobb hasznot a szocialista exportjával realizálja - kb. háromszorosát a tőkés export nyereségének - érdeke igy a fizetési mérleg javítására irányuld nép-1712

A1')

_______ _ _ ^ _------—-------■----"--T~

I '*

___1 ^'- ---_-----i_m 1 " ~