Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1969-07-17

*

| A4 nem önálló jogú pártbizottságnál összesen - mint a sta-I tisztika mutatja, a loo párttagra eső fegyelmi ügyek száma

I az egy harmadát sem éri el az önálló pártbizottságokénak. Az

I ügyek évenkénti megoszlását vizsgálva szembetűnő, hogy a

I nagymérvű csökkenés 1966-ban következett be, amikor a felsőbb

I pártszervek határozata alapján a pártbizottságoknál a fegyel-I mi bizottságok megszűntek. Í966-ban a 4 pártbizottságnál' öszszesen 1 fegyelmi ügyet tárgyaltak. Az ügyek száma azóta las- I san nő, de nem éri el az előző évek átlagát.

I A csucspártszervezeteknél nagyjában hasonló a helyzet, 2 párt-I szervezet kivételével a loo párttagra eső fegyelmi ügyek alat-I ta maradnak a kerületi átlagnak^ de a kettő esetében is az

L 1964. és 1965-ös évek viszik 5 ev átlagában a kerületi mutató-I /"'> szám fölé. A Gyárkéményépitő Vállalat PB-nél az utolsó 5 évben,

I a Köztisztasági Hivatal, a Pannónia, a fővárosi Sütőipari V.

I csucspártszervezeteinél meg az utolsó két évben nem volt párt| fegyelmi ügy.

I A vizsgálat szerint problémaként jelentkezik az az ellentmondás ,

I mely az alapszervezetek fegyelmi jogköre és az őket irányitó

I pártbizottság, vagy csucsvezctőség teljes fegyelmi hatáskör

hiánya között fennáll. A végrehajtóbizottságok vagy csucsvezetőségek csak javasolhatják az alapszervezeteknek fegyelmi vizsga| lat indítását, vagy ha az illető párttag nem az alapszervezet

hatáskörébe tartozik, a kerületi Pártbizottságnak. Ezt nem minden esetben tartják be, néhány esetben előfordult, hogy hoztak fegyelmi határozatot, de miután az a Szervezeti Szabályzat szerint érvénytelen volt, a kerületi Fegyelmi Bizottságnak kellett felülvizsgálnia és a kér. Párt- Végrehajtóbizottságnak érdemben r~- tárgyalnia. Ez sok esetben azért történt, mert a fegyelmi kérdésekkel ritkán foglalkoznak, nem is ismerik pontosan a rájuk vonatkozó határozatokat.

Általában két szélsőséges hiba jelentkezik. Vagy egyáltalán nem foglalkoznak a fegyelmi kérdésekkel és legfeljebb továbbítják azokat, - ez nagyobbrészt az olyan közbenső pártbizottságoknál és csucsvezetőségeknél fordul elő, ahol az üzemi PB mellett fegyelmi bizottság működik, vagy megsértik az alapszervezet önállóságát. Van, ahol a csucsvozetőség határozza el, mikor inditson az alapszervezet fegyelmi vizsgálatot.

összefoglalva, a nem önálló pártbizottságoknál és a csúcsszerve zo töknél a pártfegyelmi munka non rendszeres, nem a pártszervezet nagyságának és jelentőségének megfelelő szinten van.

Fegyelmi ügyek szórványosan fordulnak elő, ennek megfelelően sok helyen a kívánt gyakorlati és elvi ismeretekkel csak hézagosán rendelkeznek. A tapasztalatok alapján felmerül annak a szükségessége, hogy e pártszervezetek is rendelkezzenek bizonyos fegyelmi

7.0.-y

■ J

V

i