Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1969-06-19
■» »- 8 -foglalkoztatja az embereket a szocialista országok egymás közti gazdasági kapcsolata, a KGST, ezon-bolül is Románia szerepe. Érdeklődéssel figyelik a kapitalista országokkal kötött gazdasági Megállapodásokat, .a külföldi, tőke igénybevett lót • A kinai hat ár incidensek kapcsán elit élik Mao-Co-Túrig politikáját, non helyeslik a személyi kultuszt. A nemzetközi nunkáonozgalora helyzete bár aggodalommal tölti ti a dolgozókat, különösebb ijedtséget non "kelt. Ennek Magyarázata egyrészt, hogy azokat sokan részletesen non is ismerik, másrészt biznak a szocialista országok c téren tett erőfeszítéseinek sikerében. A belpolitikai kérdések közül az uj gazdasági mechanizmussal kapcsolatban felmerült problémák állnak természetszerűleg előtérben. ; Tapasztalat szerint vannak olyan vélonéhyek, amelyek a politikai eredményük mérőszámát kizárólag az ogyéni jövedelem alakulásában látják,. a' fejlődést csak a bérfejlesztésben tudják lemérni. A gazdásági.mechanizmus, reformjának széleskörű és többször történt'ismertetés,e ellenére a vállalati eredmények és a személyi .jövedelem közvetlen, öss.zefügóse nem világos. A kéthetenkénti szabad-szombat.bevezetőkét több helyen nem mint elért eredményt értékelték, .'honon mint régóta esedékes engedményt, • *. Több helyen tapaszt Iható, olyan kif*5Úo> mely ezorint a parasztság támogatása túlzott mértékű, azonkívül a mgán" .i::á > ri tevékenység elterjedése iá több helyen kifogás tárgya. ._ Van olyan vélemény, hogy nálunk a szocialista, nemzetköziség értelmezése mélyrehatóbb, következetesebb, mint egyes szomszédos, szocialista államokban. Ezeket a nézeteket táplálják azok a vélemények is, amelyeket a szomszédos országokat megjárt dolgozók mondanak el. A dolgozók Pártunk gazdaság-politikájával egyetértenek. Pártunk vezetőinek ilyen irányú nyilatkozatait TV, rádió, akadémia stb. eléggé ismerik. Kedvezőtlen vizhangot váltott, lei a 80-50- 15 %-ob arány. Másodszor is visszatértünk erre a kérdésre és megmagyaráztuk, hogy pl. a vállalatnál 1968-ban ez az arány ténylegesen 2A-16-7 %-o's volt. Nem értenek egyet*azzal, hogy a III.kategóriába sorolt alkalmazottaknál a részesedési alap kiszámításához csak az alapkeresetet lehet figyelembe venni. ______________________________. ife 1_________________________....... T‘ ' . I
