Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1968-06-20
4 *- 3 -párttitkárok hátrányosabb helyzetben vanntúc az információ tekintetében, mint az államig vezetők /Sajtó, Könyvtár, BSZTK/. Ez abból-adódik, hogy az intézményt érintő feladatokról gyakran csak saját állami vezetőjüktől kapják az információt, amely nőm mindig történik időben és nem is mindig pontos. Kérik, hogy a legfontosabb állami megbeszélésekre liivják meg a párttitkárokat. Ez pl. a Tanácshoz tartozó pedagógiád intézmények esetében rendszeresen megtörténik. A fontosabb igazgatói értekezleteken az intézmény mozgalmi vezetője is részt vesz. 4-./ Az ellenőrzés és beszámoltatás formái: a. / a folyamatos ellenőrzés, b. / szakaszos ellenőrzés /melyek a kölcsönös tájé közte, tás és vélemenynyilvánitás módjai?/. Az ellenőrzés és beszámoltatás formái változatosak. Az alapszervek k" titkárai gyakran részt vesznek az állami vezetők megbeszélésein vagy t pedig az állami vezetők mint pártvezetéségi tagok, vagy mint meghívottak vásznak részt a pártszervezet ülésein. E gyakorlat a folyamatos tájékoztatás és vélemenynyilvánitás szempontjából előnyös. Nem vált azonban gyakorlattá általában, hogy az állami vezető a pártvezetőségnek, még kevésbé a taggyűlésnek beszámolna a tervezett teendőkről még mielőtt döntésre kerülne aor, ill. egy időszak alatt végzett munkáról. Az sem vált általános gyakorlattá., hogy a megállapított teendők végrehajtásának ellenőrzésére következetesen viszszateménok. Tekintve a hivatali és intézményi pártszervezetek nagyon különböző jellegét és pártszervezeteik színvonalát, nem lenne helyes uniformizált módszereket követni, de a beszámoltatás és ellenőrzés elvét betartva, intézményenként kellene megfelelő gyakorlatot kialakítani, 5*/ Hogyan veszi igénybe a pártszervezet a tömogszervezeteket /KISz,Szakszervezet/ a hivatali munka politikai munkával való segítésében és a hivatali munka ellenőrzésében? Vizsgálódásunk során az a kép alakult ki, hogy a szakszervezet és a KISz mint állandóan ható politikai tényező nem felel meg a kivánalmaknak. A kapcsolat a pártszervezetek és a tömcgszorvozotok között általában j... Azonban a párt szervek nem támaszkodnak kellő bátorsággal a fiatalokra. Ahelyett, hogy a természetes problémák megoldásába fonnák be őket, azon gondolkodnak, hogy csináljanak KISz életet. Általában csak kampányfeladatokkal bízzák meg a fiatalokat. A szakszervezet elsősorban érdekvédelmi föladatokat 1A'!~ el, tekintélye ebből táplálkozik, Ellenőrzési feladata a legtöbb >v xyon a'munkafegyelemre korlátozódik. Politikai feladatokat nem, vagy kevéssé I 6./ A pártszervezetek tevékenysége a káder műn" iában /nevelés, kiválasztás, minősítés/. A kádermunka tágabb -ideológiai nevelés, emberekkel való foglalkozásszervezetibe előirt feladatait minden alapszervben elsőrendű feladatnak tekintik. Ez a munka állandóan folyik is. Az állami káderfejlesz*A / I ____________ 8_____ /-üflff' : > i______________________________------ -------------— -------— -----------