Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1967-12-28
é * M ^ «■« Az eddig tett intézkedések mellett azonban - a szövetkezeti iparra vonatkozó egységes szabályozás hiányában-e szövetkezete ink egy sor olyan megoldatlan problémával küzdenek., melyek a felkészülést megnehezítik, bizonytalanná teszik és’ azr. állami vállalatokkal szemben ütemből! lemaradást okoztak, pl, még non rendezett:- az állóeszközök átárazásának módja,- a szövetkezetek pénz- és hitelgazdálkodása,- a nyereség, elosztás rendszere, 0/ - az uj Munkatörvórykönyve egyes pontjainak alkalmazása, ^ illetőleg ellentmondása a szövetkezeti alapszabállyal 1 - pl. elbocsátás, nyugdíjazás, nyerőségelősütás, tagok alkalmazottak megítélése kérdésében,- a bedolgozók és a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos egyes kérdések stb. a Lényegében 0. zt kell mondanunk, hogy a szövetkezeti ipar terüle■ l '■ tón na meg csak a bérszorzó és a nyeresógadózás módja rendezett. Jól lehet a vonatkozó GB határozat időközben megszületett, azonban mire a szövetkezetekig végiggyűrűzik, és a tényleges feladatok végrehajtását megkezdik, az 1968~as ov beindul, 2,/ Pártszervozctok tevékonysé, e ^ A szorzott tapasztalatok szerint a szövetkezetek pártszervezetei is rendszeresen foglalkoztak a gazdasági irányítás uj rendszerének bevezetésével összefüggő kérdésekkel, A szövetkezetek gazdasági vezetőit ösztönözték a felkészülésre, a tagság között felvilágosító politikai munkát végzetek a reform szükségességé-. nők megértetésére. Nehezíti azonban agitációs és propaganda munkájukat , hogy egy sor - elsősorban a Munlcalíö’rvénykönyvóve 1 öszszefüggő a kérdésekben konkrét választ a dolgozóknak nem tudnak adni. . Tapasztalataink szerint azonban a szövetkezotlpártszorvozotei - • A az uj mechanizmusra való "műnk áj a' / l r^en volt kellőm «ftfl<vrhnr> aztapasztü Iható, hogy a * szövetkezetek ogyrészo - ilyen pl a MŰFÉM is - a konkrét szövetkezeti jogszabály hiányában minden intézkedésre felülről várja az .utasítását , a kezdeményezést, más szövetkezetek túlzott optimizmusa'nehezíti a belső tartalékok tervszerű és folyamatos feltárását. Találkoztunk olyan nézettel is, hogy irányitó szervák szintjen újólag rendezni kellene a közgyűlés jogkörét, annak érdekében, hogy az uj mechanizmus viszonyai között fontosabb kérdésekben csak a közgyűlés dönthessen. Mindezek egyrészt arra mutatnak, hogy a szövetkezetek vezetőinek cgyrésze nem tanult meg meg újfajta módon gondolkodni, bátbabban, öntevékenyen kezdeményezni, nagyobb kockázatot is válalni., ■i J I--»------------------------------------—------------r—
