Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1967-02-02
a* ~ ~ ~ - " I— »- 9 - t De fő probléma a szövetségi politikával összefüggő kérdések, szemléleti probléma, ilyen a maszek, vagy a származás kérdése. Vannak olyan jogszabályok is, melyekkel nem értünk egyet: ágybérlő tartási engedély megszüntetése, családtag fogalmának kiszélesitése, eltartási szerződések- lakás átjátszás érdekében, vagy eltartott személyekkel való bánásmód elősegiti azok halálát, ilyen eseteket nem vizsgált senki. 56 súlyos lakásporblémánk van. A beliigy évenként 1-2 lakást ad, baj az, hogy ezeket kategüriákhoz kötik, igy nem a stabil elvtársaink, hanem az uj, kezdők kerülnek előnyben. Külön él férj és feleség ágybérlőként, laknak fáskamrában és nem tudjuk részükre e problémát megoldani. Elmondhajtuk, hogy legnehezebben tudjuk a tiszti beosztású elvtársik problémáit megoldani. A közrendvédelemhez kerülő elvtársak, akik vidékről jönnek fel hamarabb jutnak lakáshoz, mint akik már régen Buuapesten laknak. Sajnos ezek sok esetben el is viszik a lakást, itt hagyják a testületet és nem lehet őket kirakni a laksából. A kerületi tanács a múltban több segítséget adott nekünk a nehéz lakásproblémáink megoldásához. Azt kérjük, hogy többet törődjenek az illetékesek ezekkel a problék mákkal. Azt hiszem most is lehetne évenként 1-2 lakást adni. A mi állományunknál nagyon jó az elvi szilárdság, politikai hozzáállás, de ezek a problémák elkeseritőek. Mit teszünk a testület tekintélyének növelése érdekében. Törvénysértő intézkedéseink nincsenek, igyekszünk a törvényeket betartani és betartatni. Szakképzés állandó fokozása, melyre nagyon jó iskoláink vannak. A törvények ismeretében mindkevesebb hiba fordul elő a munkánkban. A felvételeknél is olyan a mérce, hogy felvételi vizsgát kell tenni, bűnügyi állománynál követelmény az érettségi, a közrendvédelemnél a 8. általános iskolai végzettség. Ezenkivül még &et is figyelembe veszszük, hogy értelmes és rátermett-e, függetlenül az iskolai végzettségtől. A szakmai és pártfegyelmet nem választjuk el egymástól. Minden esetben úgy vizsgálunk;, hogy mennyi az ossz fegyeremsértés és ebből menynyi a párttag. Ez a szám rendkívül kedvezően alakult az utóbbi időben. Ez azt bizonyitja, hogy a párttagok munkairánti szeretete jó, élenjáró munkások. 1966-ban párti'egyelmink nem volt, mig ezelőtt többeket felelősségre kellett vonni törvénysértés, erkölcsi normák megsértése miatt. Minden fegyelemsértővel foglalkoznak a pártszervezetek a parancsnokokkal együtt. Nem minden szakmai fenyitést követ pártfegyeami, de minden esetben foglalkozik a személlyel a pártszervezet vezetősége. 1 Állitom, hogy sok polgári területen a pártdemokrácia nem éri el azt a fokot, jnint ami nálunk van. Milyen a pártélet? Pártrendezvényeink rendszeresek, tervek alapján dolgozunk. Sokszor vannak rendkívüli feladataink, ami belügyi, vagy párthatározatokból adódik. Aktivitás jó. Egy alapszervezetünknél volt rga probléma a kapitányságnál, de csak volt. Van olyan alapszervezetünk, ahol általában a tagság 5o százaléka aktivan részt vesz, hozzászólásaival, javaslataival emeli a rendezvény színvonalát. Sokszor úgy néz ki, hogy a taggyűlések idejét korlátozni kellene, mert reggel 7 órától du. l-órá|g tart. Nagyon őszintén és nyíltan vetnek fel kérdéseket, problémákat, attól senki sem fél, hogy nem jól fejezik ki magukat, vagy megtorlás éri amiért birálnak. Tehát a pártélet aktiv, jónak értékelhető. ! ' j // A . !
