Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1966-10-13

• • • 1 ” ■ -------------------------------------------------------T~ > é-4-Politikai oldalról valamennyi pártszervezet kifejezte készségét a gazdasági vezetőkkel való együttműködés tekintetében* El kell mondani, hogy a termelés a pártvezetőségek oldaláról vékonyan lett érintve. Többet kell segiteni a pártszervezeteknek. Ne le­gyen olyan eset, hogy a pártszervezet nem birálja a gazdaságve­zetést. Ilyen kezdeményezések voltak a Május 1. Ruhagyárban a minőség tekintetében, hogy pl. ne csak a drágább ruhákat gyárt­sák, hanem az olcsóbbakat is, tehát ne csak a nyereségre töre­kedjenek. Nagyon sok szó esett a vitákban a párt belső életéx'ől. Egészen különleges kérdések is szerepeltek, pl. milyen munkát kell pártmunkának tekinteni. Általános vélemény, hogy a tömeg­­szervezetekben végzett munkát nem ismerik el pártmunkának. Több pártéi’tekezlet beszámolója foglalkozott azzal, hogy a megfelelő mértékben a párttagok erejét el kell osztani és erre határozato­kat is hoztak. Nagyon sokan szóltak hozzá a pártcsoportok tevé­kenységéhez és a gondolatkör abból táplálkozott, hogy a párttag- 1 ság felismeri, hogy a pái*t kérdéseinek megoldása a kis csoportok­nál van döntő módon kézbentartva. A kádermunka kérdéséhéi a párt és gazdasági vezetők együttműkö­dését sokat hangoztatták. Van előrelátás ebben a kérdésben, de nagyon kezdeti eredmények ezek. Egyetlen pártórtekezlet sem fog­lalt ilyen értelemben állást egyértelműen. E tekintetben néhány helyen tapasztalható volt önkritika is. Maguk elismerték, hogy a káderek beállítása tekintetében nem hajtják végre a párthatározatot. Pl. a MAV-nál. Általánosan a pártépités területén a fizikai munkások előkészítése szerepel döntően. Birálat és önbirálat. Sokan a hozzászólásokban együttesen alkal­mazták. Legtöbb birálat a pártcsopox’tok munkájával, a kollektív tevékenységgel és a párttagság bevonása a kollektív munkába, hangzott el. Elmondták, hogy a tagok is okai annak, hogy nem vol­­^ tak tevékeny résztvevői a határozatok végrehajtásának. Néhány megjegyzést a munkások, hangjával kapcsolatosan. Az a tapasztalat, hogy a pártértekezleteken konkrét fizikai mun­kát végző elvtársak kevesen szóltak hozzá. Akik felszólaltak, nagyon értelmesen mondták el véleményüket. Pl. a- Gumigyárban volt egy elvtársnő, aki elmondotta, hogy az egyik alapszervezet dolgozói küldték^ tolmácsolja az őket foglalkoztató problémákat. Foglalkozott a nők helyzetével, a szociális körülményekkel. El kell azonban mondani, hogy a hozzászólók többsége nem a fi­zikai munkások voltak, bár jelen voltak a taggyűléseken. A munkások hangja volt tapasztalható a Május 1. Ruhagyárban, ahol elmondották, hogy feszültség van bér vonalon a könnyűipar és a nehézipar között. Ezek tények, el kell ismerni, hogy a két iparág közötti bérezési differencia nem indokolt. Meg kell fon­tolni ezt a problémát és foglalkozni kell vele. A pártdemokrácia betartásával kapcsolatban csak apróbb hibák voltak tapasztalnátok, de olyanok^ amelyek a demokráciát sértet­ték volna, nem. Néhány helyen fegyelmezetlenség volt tapasztal­ható, pl. az Orvosegyetemen és a Minőségi Cipőgyái-ban, ahol 1 küldöttel többet választottak, mint amennyit kértünk. Jóváhagy­tuk, mert nem tudtunk mást tenni. _______ / t

Next

/
Thumbnails
Contents