Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1966-03-03
-Ibolyán helyzet alakult ki, hogy a gyermekek többsége középiskolába ment és Budapesten úgy alakult a helyzet, hogy a beiskolázott ipari tanulók yO %-a vidéki. Mi a változás? Olyan változás lesz, ami kedvező alapot teremt arra, hogy a szülőket meggyőzhessük: hogy az ipari tanulóképzés a középfokú oktatásnak a szerves részévé válik. Vagyis az ipari tanulóképzést úgy kell kialakítani, hogy az egyben a középiskola bizonyos osztályába belépést jelentsen, vagy a harmadik, vagy a második osztályba. Középfokú oktatást is végez, ugyanakkor amikor szakmát kap. Szakmát szereznek és utána esti, vagy levelező utón befejezik az iskolát. Ehhez feltételek szükségesek. Pedagógus és más feltételek. Egyértelműen, kategóriukusan kell kijelenteni, hogy egyetlen szakmáját jól ismerő, politikailag megfelelő pedagógus nem megy az utcára. Nem csak azért, mert ez az elv, hanem azért, mert szükség 1 lesz rájuk, A közismereti tárgyakat kell növelni az ipari taaulóképzésnél. Nem szűnnek meg a szakközépiskolák, félreértés ne essen, '' ' nem arról van s.zó, hogy megszűnik a technikum és utána ninos semmi • Másról van szó. Az első az ipari képzés, a másik a középiskolai oktatás, amelynek két formája lesz: az egyik a gimnázium, a másik a szakkközépiskola. A gimnázium az viliág03. A szakközépiskola mintája a jelenleg működő technikum. Mindaz, ami a technikumban az un. politechnikai képzést adta, az egyes iparágak általános technikai ismeretét adta, az továbbra is a középiskolákban oktatás marad, de ugyanakkor megszüntetik a technikumoknak az egy szakmára való technikus képzését, mert bebizonyosodott, hogy a technikusképzés nem technikusképzés, mert ezeknek túlnyomó röbboége nem lesz azzá* A technikusképzés jelenlegi formája megszűnik, mert technikusok azok lesznek, akik a szakmai gyakorlatban bebizonyították a rátermettségüket és esti tanfolyamon, vagy levelezőn technikusokká válhatnak. A középiskolai rendszerben nemhogy csökkenteni akarjuk a szakközépiskolái rendszert, hanem bővíteni akarjuk. A jelenlegi 48-50 %9 mi még emelni akarjuk. Azok a tanárok, akik ma a technikumokban szaktantárgyakat tanítanak, azoknak meg lesz a helyük, más kérdés, hogy az rpari Minisztérium milyen álláspontot foglal el. A közoktatást nem lehet ötéves terv szemléletében végezni. Más kérdés, hogy az ipar öt évre mit igényel, de nem szabhatja meg, hogy mennyi szak középiskolát visszünk keresztül# Nem szabhat határt, egy közoktatási rendszert hosszú távra kell tervezni. Képezni kell a fiatalokat, nem igaz, hogy nincs hely számukra. Ha megkérdezzük a minisztériumokat azt mondják, hogy csak ennyi ember kell, de ez nem tudományosan megalapozott és ebbe nem lehet belemenni és mi nem megyünk bele, ez figyelembe lesz véve, de nem ez fogja determinálni az egész iskolarendszerünket. Felsőfokú technikum: nálunk mérnököket képeznek 6 éves képzéssel. Ezeknek többsége nem mérnöki pozícióba jut be. Ez egészségtelen jelenség. Bárhol megnézzük nyugati és szocialista államokban /8ZU- ban/ kétfajta mérnökképzés van. Van az üzemi mérnök és van a mérnökképzés. Az üzemi mérnöki képzés nem 6 éves, elég a 5 éves felsőfokú technikum. Az elkövetkező években ez kidolgozásra kerül, de nem lehet már holnap bevezetni, mert ennek van más feltétele is. Későbbiekben már kettős képzés lesz. A jelenlegi üzemmérnökképző intézetek lesznek és az egyetemen lesz a rend.es mérnökképzés. Ez a változás ami bekövetkezik, Á<° I ~ 17 _________ __________________ -" ~ -----T—
