Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1965-04-15
m. f fi- 9 Egyetértek azzal, hogy a lapban érvényesülni kell a kritikai hangnak is és ehhez a pártszervezeteknek is segítséget kell nyújtani. Igen sok olyan esetek vannak, amelyek bele kívánkoznak az üzemi újságba pl. a társadalmi tulajdon elleni vétség stb. amellyel szemben a szocialista brigádok vezetői is fellépnek. Két lapban olvastam táppénzcsalásról egy cikket, amely arról szól, hogy két dolgozó a beteglapjába hamisítást követett el. Olyan dolgokat csinálnak az üzemi dolgozók, hogy kiíratják magukat betegállományban és otthon a háztájiban dolgoznak a betegállomány alatt* Az ilyen dolgokkal szemben fel kell lépni. Szép számban akad ezek között a dolgozók között vallásos szemléletű is és ezeknek a dolgozóknak a nevelésük igen nehéz problémát okoz* ' A formával kapcsolatban én kicsit harsogónak tartom és úgy érzem, mintha az üzemi sajtó jellegétől erősen eltérne* Kicsit a nyugati sajtó kézjegyét viseli magáp. A cikkeknek a stilusát túlzottan ujságiról stílusnak érzem. Az egyes cikkekben hlmagyaráz dolgokat, az egyszerű témákat tulmagyarázza, tehát nem elég olvasmányos. A problémák Iránt is kiváncsivá kell tenni az embei'eket az üzemi újságon keresztül. A lap sem fejezi ki eléggé az ei'edményekct. Nem emliti meg, hogy milyen széles a levelező hálózata a lapnak, erre is nagy figyélmet kell ff orditani. A jelentés képet ad a lapról, elismerést érdemel a szerkesztőség, helyesen foglalkozik a lapban a különböző problémákkal. Haitné e Ívtársno: Véleményem szerint a levelező hálózatba a vidéki gyáregységeket is be kellene vonni. A szerkesztőségek általában nagyon sok anyagot, témát adnak az újságokban, ami foglalkoztatja a dolgog zókat. Az üzemi újság akkor érdekes, ha az ott dolgozók gondjával, problémáival is foglalkozik. Be kellene kapcsolni a hálózatba több fizikai dolgozót is, akik a sajátos problémájukra felhívnák a szerkesztőség figyelmét. Amikor a bírálat kérdéséről beszélünk azt kell mondanom, hogy nem a mennyiségről, hanem a minőségiből kellene szólni. A bírálatok tartalmukkal küzdjenek a fogyatékosságokkal, ha kell névszerint is hozzunk példát. Ettől általában vonakodnak a szerkesztőségek, mert azt mondják, ho^y ilyen esetekben a sértődött emberekkel számtalan beszélgetőst kell folytatni, , magyarázni azt, hogy az ügy előrevitele érdekében történt* Kétségtelen, hogy a PB egy tagja megnézi a cikkeket megjelentetésük előtt, de nem olyan módon foglalkozik vele, hogy megjelenhet, vagy sem, hanem szükség esetén konzultál az illetékesekkel. Előfordul, hogy ha egy cikk megjelenését nem tartjuk alkalmasnak és célravezetőnek az ügy előrevitele tekintetében a cikk Írója visszavonul, megsértődik. Az ujsá^ szerkesztőségének arra kell töi'ekedni, hogy a bírálat formáját előnyösen válassza meg. Szabó elvtársi A terjesztési munka irányítása egy egész embert követel, s az a javaslatom, hogy egy emberiek csak ezt a társadalmi munkát >iii. ... ■ ...............- " - --------——------------------—-———-——------------------------■— t 1____________________________________________________________________________________________________________________:_________________
