Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1965-02-18

I * “ 11 -i'avaly ebben az időszakban ezt nem lehetett elmondani. Ez a kihatása annak, hogy 1964 közepétől igen sokat fog­lalkoztunk a Pneu alapszervezettel. Azért emelem ki éppen a Pneu üzemrészt, mert a termelésnek a 4o i«-é.t hozza. A politikai hangulatot összefoglalva megállapíthatom, hogy bizakodó, az emberek egyetértenek a párt politikájával, ezt egyébként a brigádvizsgálatban rögzítettük. Vannak a tagság körében még meg nem értett kérdések pl. a szövetségi poli­tika, az osztályharc, amivel még teli foglalkozni. A felmérés alapján a titkár elvtár3akkal megbeszéltük, hogy ebben a félévben ezekre a kérdésekre újra vissza kell tér­ni, ez a munka folyik, szinte a VIII. Kongresszus határoza­tai óta. Milyen helytelen szemléletek voltak az összevonással kapcso­­k /-s, latban. Egyrészt a külső gyáregységekkel bizonyos körök nem értették vele egyet. Mondták, ennek nincs semmi értelme, úgysem fog ez a forma beválni. Nem fogja hozni az eredménye­ket. Arról is beszéltek, hogy az összevonás következtében nem lesz tervteljesités. Arról is volt szó, hogy a vezetők kö­zött nem lesz megértés, nem fognak jól együttműködni. Gumiiparon belül a külső vezetőkkel voltak nézeteltérések, ebből adódott ez az állásfoglalás. Az nagyon helyes módszer volt az összevonással kapcsolatban, hogy a pártszervezet összevonásé előbb történt meg, mint a gazdasági egység lét­rehozása. A gazdasági összevonás létrehozásakor már sok prob­lémát megoldottunk a csatlakozó titkár elvtársakkal sokat foglalkoztunk azzal, hogy mi a Központi Bizottság határoza­tának a jelentősége az összevonással kapcsolatban. Állitom, hogy a külső gyáregységek pártalapszervezetének jó hozzáállása nélkül ma sem oldódhatott volna meg ez a problé­ma. Ma sem mondhatnánk el, hogy túlvagyunk ezen a feladaton. Az is nehezítette feladatunkat, hogy a külső gyáregységekben más volt a bér politika magasabb volt a vezetők fizetése, valamint alacsonyabb a beosztottaké. Ezeket a problémákat emberségesen sikerült rendeznünk. Allit­­líatjuk, -e azt, Ijogy minden probléma megoldódott - nem!. Ez kiderült a Palma gyáregység vezetőségválasztó taggyűlésén is. Ugyanis elég pártszerütlenül szólaltak fel -bár kimondot­tan senki nem mondta ki, hogy nem értenek egyet az összevo­nással, de a hozzászólásokból ez derült ki. Pl. felszólalt egy elvtárs, hogy Somogyi vezérigazgató elvtárs menjen ki a Pálmába és számoljon be arról, hogy mik az eredmények. Azt a következtetést kell levonni, hogy még mindig vannak helytelen hangok. A Palma Gyáregység vezetőivel leültünk és megbeszéltük ezt a problémát, re gmagyaráztuk hogy ez helyte­len. Azóta gyökeres változás állott be, azt is megmondtuk, hogy a titkár elvtárs nem foglalt úgy állást, ahogyan akkor kellett volna. A határozatok hogyan koncentrálódtak? Számszerűleg a jelentésben fel vannak tüntetve a határozatok. Főleg termelési, mennyiségi, minőségi és beruházási határo­zatok születtek. A pártmunkára vonatkozóan olyan határozatokat hoztunk, hogy oldjuk meg a soron lévő politikai kérdéseket. A tömegszer­vesetekben dolgozó kommunistákra vonatkozóan -ezzel a kérdés­----------------------------------------------------------------------------.----------------------------------------------------i----------------------------------------------------------'------T 4°) ■% • * • V- .4 •

Next

/
Thumbnails
Contents