Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1964-02-20
-5- 1 A fenti kérdések tisztázása, megértetés.-., elősegítette, hogy a sportolók, sportvezető .. - Jíurlrolók is jelentős részükben egyetértéssel, tanogatólag vették tudomásul a sportmozgalomban történő változást, az MTS megalakulását. II. t A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a közgyűlések pók voltak. K tanácskozásoknak munkaórához lét jellegük vöTt': a tezamőTókat és a vitákat az őszinte hang, az útkeresés és a hibák bátor feltárása jellemezte. A kerületi konferencia é^ közgyűlések állásfoglalásai kifejezésre juttatták, hogy a kerület sportolói és sportvezetői egyetértenek az MTS megalakulásával, közreműködésükkel támogatni kívánják munkáját. A felsőbb sportszervek által meghatározott időn belül mindenütt /71 helyen/ megtartották a közgyűléseket, /27 helyen küldöttköz- i gyűlés, 44 helyen közgyűlés volt./ A közgyűléseken mintegy 6.462 fő vett részt./ A megjelenés 60-85 %-os volt./ A 5 nagy egyesület közül a Bp-i Petőfié megjelenésben /90 %/ volt a legjobb, A középegyesületek közül a Ganz-Mávag, OSC közgyűlése gyengébben sikerült. Az előkészítő munka eredményességét bizonyit, ja, hogy mindössze három sportkörben kellett az alacsony részvétel miatt a választást későbbi időpontban megtartani. A közgyűlések beszámolói a kerületi TST és a nagyógyesületeknél kollektív munka alapján készültek, tükrözték a vezetőtestületek véleményét. Általában helyesen ismertettek területük sportmozgalmának helyzetét, a további tennivalókat, A közép egyesületeknél aránytalanul többet foglalkoztak a minőségi sporttal, mint a tömegsport kérdés o-dvel. A kisebb egyesületek beszámolói a munka értékelése, a feladatok neghatáro-zása szempontjából lényegesen gyengébbek'voltak, nem nyújtottak elég segítséget a sportmozgalom ^ atszervezésé/iez, a még nem teljesen tisztázott kérdések jobb megértetéséhez. A vitákban kb, 550-600 fő vett részt. A hozzászólásokban érződött a tanácskozásokon résztvevők sport iránti szeretete, a feladatok jobb megoldása iránti elhatározottság, a -segiteniakarás. A hozzászólók zömmel sportvezetők, valamint a helyi szervek képviselői voltak, hiba, hogy vita. .bán kevés sportoló vett részt. Az egyesületi közgyűléseken á hozzászólók elsősorban a szakosztályi problémákkal, /vezetés,, nevelés, sportpropaganda, edzők tevékenysége/ a tömegsport kérdéseivel és zömében gazdasági, anyagi jellegű kérdésekkel foglalkoztak. A vitáknak hiányossága: egyrészt az, hogy viszonylag kevesen szóltak az MTS alapszabálytervezethez, másrészt az anyagi jellegű problémák megoldásában a helyi tennivalók meghatározása háttérbe szorult. Több üzemi sportkörnél /pl. Május 1, RÖLTEX/ javasolták, hogy ne a versenyszerű sport szervezése legyen á sportkör feladata, hanem az üzem dolgozóinak alkalomszerű, yagy.rendszeres sportolásba való bevonása. * . . / o ; » > ' ■ iÁ -tiiaí______ ------..................... —.-----------------------—— -----------------------— -k~i 1 -----------——■■■■■ ...................— ■ »i ■ i ■■ 1 ■" I
