Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1964-12-10
> Hipií'—elvtursnő:a létszám alakulása, a felvétel és a fegyelem lazuláséval kapcsolatos. Van igazság abban amit Györki elvtárs elmondott, hogy nem foglalkoztunk kellően a munkásőrséggel. Az előző évek tapasztalata, leterhelése bizonyos fokig hatással volt a jelentkezőkre, hiszen elég nagy követelményt állítottak a munkásőri feladatok az elvtársak ele. Ez is egyik oka volt, hogy sokan nem szívesen vállaltak ilyen többletmunkát, és nem politikai meggondolás-" bél húzódoztak, mert szeretik a munkásőrséget, nem félnek az elfogadható feladatoktól amit el tudnak látni,"de ha sokirányú a leterhelés, és emellett még a munkásőrségben is helyt kellene" állni, attól viszolyognak. Igaz, hogy kevésbé foglalkoztunk a fiatalokkal és nem irányítottuk a munkásőrség felé őket. Felhívtuk ugyan a titkárokat, hogy szervezzenek, de például a nők között kevesebb eredményre számíthatunk. Van még utánpótlási lehetőség és sokszor elfogadtuk, hogy nem vállalják. Amikor a Pol.Biz. határozata kijött, rosszul fogadták, nem értették meg, de n. év után már az ellenkező végletbe csaptak, mert akik legjobban ágáltak a fegyverek központi tárolása ellen és a leszere-1 r-N lési lehetőség ellen, azok lettek élharcosai a leszerelésnek. Alapszervi titkárok PB. tagok, művezetők igyekeznek leszerelni, vagy tartalékba menni. Az ilyen elvtársaknak nem volt erkölcsi alapjuk," ahhoz - hogy másokat meggyőzzenek. Voltak szubjektív megnyilvánulások is pl. egy derék becsületes dolgozó 3 éve kérte felvételét, de másik kettő kijelentette, nogy amig ők itt lesznek, addig az nem lesz munkásőr. A fegyelem lazulásának okát, elsősorban a parancsnoki karnál kell keresni. Elhanyagolják a hozzájuk tartozó munkásőrőkkel való foglalkozást. Pl. Juhász elvtárssal együtt elbeszélgettünk a parancsnokkal, de ő már nem foglalkozott a beosztottakkal. Juhász elvtársat is jobban be kell fogni, mert sokat hivatkozik gazdasági feladatokra. Egyetértek azzal, hogy a pártszervezettel való kapcsolatot erősíteni kell. ^ Juhos elvtárs: a KISS szervezet a maga módján segit,titkári értekezleten napirendre tűztük és Györki elvtársat megkértük, hogy ismertesse a munkásőrség feladatait, de különösebb hatása nem volt, B.Szemesen az üzemi titkárokkal csoportos beszélgetést készítettünk elő, hogy milyen problémák merülnek fel a munkásőrségbe való szervezéssel kapcsolatban, és mik a tapasztalatok. Györki elvtársat meghívtuk a vita vezetésére. A Pénzverőben 2o fiatalt Írtak össze, akiket a KISZ jónak t ártott,' és a beszélgetések után 6-8 fő vállalta. Helyes az a törekvés, hogy közelebb hozzák a KISZ szervezetet a munkásőrséghez és megismertessék a KISZ titkárokkal a munkt|sőri feladatok szépségeit. Néhány K$SZ titkárt meg is hivtak éle&ővészetre, de ez a nyár végén megszűnt és utána nem tettünk erőfeszítést arra, ogy tovább folytassuk. Az 1965. év elején KISZ VB napirendre tűzzük ezt a kérdést, ezért helyes lenne a keretszámokat megadni, hogy a titkároktól számonkérjük» Dr. Barta elvtárs: Az a probléma, hogy az üzemek nem küldik kellő xi létszámban dolgozóikat a munkásőrségbe, ennek mélyebb politikai oka van, tehát nem elszigetelt jelenség. A politikai vonal kiigazítására lenne szükség, mert ezt magában nem lehet elintézni. A párt általános politikájának kell ezeket a lazaságokat felszámolni, mert ez a különböző jelenségeknek egyik oldala. r. . .................................................................... ... —^ I ' - 7 -I_____________________‘___
