Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1963-05-16
§ ■ j - 11 - * Ugyanez vonatkoztatható a pártonkivüliekre is bizonyos eltéréssel. Ennek alapját képezi túl azon, hogy megmondtuk munkás-parasztért elmiség kapcsolata hogyan is néz ki, hogyan jelentkeznek most ezen kérdések. Kerületünkben 38.ooo dolgozó, ugyanakkor kb. 40,000 lakos van. Itt van egy sor hivatal, intézmény is és igen fontos megnézni, hogy egy-egy munkahelyen, kinek, mit kell magyarázni. Nekünk is van egy pártszervezetünk és nem tudunk rendszeresen taggyűléseket tartani és itt is vannak adminisztrativ elvtársak,- bár ők résztvesznek a különböző anyagok elkészítésében - viszont a gazdasági-, technikai munkatársak olyan messze vannak attól, mellyel a politikai munkatársak foglalkoznak, - bár elég nehéz ezt érdemben lemérni. Ha hozzáfogunk a kongresszus anyaga feldolgozásának értékeléséhez, igen fontos megállapítani, hogy milyen rétegek felé, milyen kérdéseket viszünk és ez összefügg azzal, hogy nálunk milyen megértésre kerültek a fő kérdések. Igen fontos megértetni a párttagsággal, a pártonkivüliekkel, mit is jelent a szocializmus. Nagyon érdekli az embereket - bár évek óta mondjuk - ha felépítettük a szocializmust végeredményében mit is várhatnak, de itt nemcsak arról van 1 szó, mit várhatnak, mennyire emelkedik a kulturszint, az életszínvonal, hanem azt is, hogy nekünk ezért mit kell tenni. Kádár elvtárs ezt nagyon világosan kifejtette a SZOT kongresszuson: abból fakad a mit várhatunk, hogy mit teszünk érte. Azt a párt általában meghatározza, hogy mit akarunk és ha azt teszik, akkor várható, hogy 15 év rnulva várható, hogy pl. a lakásprobléma nagyjából, vagy egészében megszűnjön* várható a munkaidő csökkentése, várható bizonyos tanulási szint, az érettségi általánossá tétele és sokkal kevesebb problémát jelent a ruházkodás és sokkal több embernek lesz autója, stb. Ilyen összefüggése van az egész dolognak. Azt a kérdést kell nagyon alaposan kidolgozni, hogy nem várható csak a felsőbb szervektől, hanem nekünk magunknak hozzá kell fogni, mert azt hogyan gondolkodnak az emberek, mit nem értenek a kerületben, azt mi ismerjük és nekünk kell ahhoz jó érveket kidolgozni. O Egy vitatott kérdés: régen vetik fel a kommunisták megbecsülését -nemcsak a kongresszus, vagy 1956 óta, hanem már előtte is különböző módon mindig előkerülő kérdés. Bartha elvtárs 8 évvel ezelőtt is dolgozott az Egyetemen és tudja, hogy akkor is napirenden volt ez a kérdés ott is és másutt is. Nemrégen kulturális területről keresett meg egy elvtárs és beszélgetés során felvetette:"most úgy szól hozzám, mint KB taghoz, nagyon sok kommunista elégedetlen azzal, ahogyan bánnak velük, - semmibe sem veszik az erőfeszitéseiket és nem egy esetben hátrányba kerülnek a pártonkivüliekkel szemben, igy jobban jár az, aki pártonkivüli." Nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy ez szektás megállapitás. Nem egy esetben tapasztalható olyan is, hogy a sokalta felkészültebb párttag kerül háttérbe a pártonkivülivel szemben. E kérdésnél viszont arról is van szó, hogy a párttagság nem eléggé találja meg helyét az uj helyzetben és mi sem eléggé segítünk ebben és ennek sokféle, de főként bizonytalansági oka van. Nem tudja kell-e neki valamit tenni és mit kell tenni, mit kell csinálnia a közösség érdekében. Tulajdonképpen egy kommunistától ma mit várunk: 1945, 1949, 1952, 1956-ban és most is mást és mást vártunk és várunk, mert a dolgok fejlődnek és a követelmények is mások. Mi már a VII. kongresszus előtti párt értekezleten is kifejtettük, mit várunk egy párttagtól és egy tagjelölttől, se újólag kell foglalkozni ezen kérdéssel. • / • ..... ........... ....■'"■■■ '■ 11 “ ... ... ....... rnmmmmmamrnmtHf I _____ t ' '
