Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1963-05-16
i- 6 -A tagság egy része passziv, egyetértek mindazzal, amit Grósz e.t. elmondott, erről mi is beszélgettünk, s nálunk is az a vélemény alakult ki, hogy ezeket a kérdéseket meg kell vizsgálni. Azzal is foglalkozni kell, hogy a végzett munka területén a kiadott feladatokat nem kellő színvonalban, nem jó minőségben végzik, s az üzemi időn belül végzett pártmunka felé tendál. Hárs elvtárs: az a véleményem, hogy jól csoportosított, tartalmas és reáli s jelentes és erőssége az is, hogy folyamatában elemzi a kongresszus során, az után és egész a közeli napokig felmerült elvi álláspontokat és nézeteket. A kongresszus után egységesebbek lettünk egy sor alapvető k politikai kérdésben. Javaslom, _ egyetértve azzal, amit a javaslat felvet, azt kellene fő feladatnak meghatározni, hogy nekünk kifelé kellene folytatni nagybeszélgetést, nem kellene félnünk a vitától, meghökkentenek minket a helytelen nézetek, különleges jelenséggé válik. Én is úgy érzem, hogy az a kategória, hogy "sokan" és "egyesek1* lassan túlhaladottá válik, nem lesz megfelelő a pártmunkában sem. Lehetséges, , ^ hogy az ember megszállottja bizonyos dolgoknak, mint a közvélemonykutatás tudományos módszere. Egy ilyen kongresszusi tézis hatását a tömegekben nem lehet úgy feldolgozni, hogy"sokan és egyesek." Ebben az anyagban is összekeveredett? mit mondanak a párttagok és mit a mosónők és a takarítónők^ ez masszában van összekeverve. Igaza van Grósz elvtársnak, politikai differenciáltságra van szükség. A pártnak meg kellene teremteni a tudományos megalapozottságú politikai felmérést és a közvéleménykutatás módszerét,kiválasztani embereket, akik a társadalmi és az ország struktúrájának megfelelően bizonyos szempontok alapján fe3.mérik, ki az átlag munkás, átlag fiatal, azon belül kell tovább £ differenciálni bizonyos állagot, ha ezt nem tesszük mg, nem tudunk előbbre menni. KGST gazdasági része: ez az agitáció leggyengébb pontja és természetesen a rádiónak és televíziónak, itt két rész van az egyik az általánossá^, a másik olyan szakszerűség, arai e^ész szűk réteghez ér el. Probléma abban van, hogy bizonyos dolgokról sokkal nyíltabban kellene /-'v beszélni. Nem lehet úgy agitálni, hogy a titkos diplomáciának bizonyos maradványait fenntartjuk és megköveteljük, hogy mindenki mindent tudjon, mindent lásson, lássa az összefüggéseket, stb. Pl. itt van a román dolog, mi a Rádiónál dolgozunk felelős munkán kötelességünk,hogy felvilágositsuk az embereket, hivatalosan seinmit nem kaptunk, $ canber onnan tudja meg, hogy nagy cikkek jelennek meg a Daily Mail-ben, a Times-ben, különböző bizalmas kiadványokat elolvasunk, s következtett. Mi itt a helyzet^ sajnos az, hogy a kényes, nehéz kérdésekben minket a nyugati sajtó informál. Feladatunk a tömegek tájékoztatása, s itt van egyik alapvető probléma azok, akiknek ez a feladata rosszul vannak informálva, késedelmesen és kénytelenk vagyunk sokszor a nyugatiak szájize szerint informálódni igy van a KGST-vel is. A kinti sajtóban millió.cikk jelenik meg az aurópai g .zdasági közösségről, ahol szakemberek, közgazdászok, egyszerű mosónőknek is megmagyarázza, mi van náluk. A KGST nagyszerű dolog, de a titkolózásunkkal a közvélemény számára megemészthetetlen- valamivé tudjuk tenni. Ténylegesen ez a tömegagitáció leggyengébb pontja. Nem egészen úgy áll a helyzet, ahogy az anyag mondja a művészeti vitákat illetően^ hogy 2 pólus van: több szabadságot és kevesebb szabadságot, nagyon érthető de ilyen leegyszerüsités, vulgarizálásig menő egyszerüsités nem szolgálja a való helyzet feltárását. ./o S ' I' 5- •% ' ■
