Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.13.a/4)

1963-01-10

> jgr *" — -«- 3 -1965-ban a lehetőségekhez képest helyes lenne csökkenteni a kér. Pártbizottság és az üzemi, hivatqli és intézményi'Párt­­bizottságok által kötelezőnek előirt napirendek számit. Ezzel a módszerrel is tovább növelnénk a pártalapszervezetek önállóságát és felelősségét, tovább lehetne fejleszteni párt­­szervezeteinknél a kezdeményezést. A párttagságot közelebb­ről 'érintő feladatok és problémák kerülnének a taggyűlésen megvitatásrac Ebben az esetben több idő jutna a,saját hatá-' rozatok végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére is. Bár még kevés helyen érvényesül töretlenül, de egyre * inkább tapasztalható a beszámolók kollektív elkészítése. Pl:-* a- TIT pártszervezeténél a pártvezetőség a napirendi ponttól függő­en felkér elvtársakat anyag és adatgyűjtésre. Az Orvosegyetemnél és több pártszervezetnél is az általános 1 tapasztalat az, hogy a titkár elvtársak által összeállított rr'N beszámolót vezetőségi ülésen megvitatják és kiegészítik. A Ruggyantaárugyár egyes decentralizált pártalapszervezeténél 1 a különböző brigádok rendszeresen adnak segítséget a beszámo­lók tartalmához. Annak ellenére, hogy a fentiekhez hasonló jó módszerek több pártalapszervesétnél is tapasztalhatók, még mindig sok azok­­‘ nak a pártszervezeteknek a száma, ahol a titkár elvtársak kevés segítséget kapnak a pártvezetőségtől és a párttagoktól a beszámolók összeállításához. Sok taggyűlésen hónapról-rhónapra rendszeresen ismétlődik a ■* külpolitikai kérdésekkel foglalkozó bevezető. Több pártszer­vezetnél a beszámolók 5“6 fontos kérdésekkel foglalkoznak egyforma súllyal. Vannak titkár elvtársak, akik több alkalom­mal távolmaradnak a kerületi titkári értekezletekről, ezek az elvtársak többségében a sajtóhói és a különböző irodalom­ból dilitják össze beszámolóikat* Az Így elkészített beszámo­lók nem képesek a taggyűlésen vitaalapul szolgálni, az ilyen beszámolók elhangzása ptán a taggyűlésekre a legtöbb esetben a passzivitás jellemző. Az általános tapasztalat az, hogy ahol jók a taggyűlési be­­~számoTol5,''pt::h~á)Ft^ á~ parffbájgság a 'Tagt^yuXesé1T~tartalma sz in­­vónaTas. hz Ilyen üaggyulés ek e~n sgamos javaCslat' es'határoz'át”" "szuTeHÜE a gazdaságos termelés, az uj technológia bevezetése, az Önköltségcsökkentés, a hivatal- intézmény előtt álló fe­ladatok megvalósítása érdekében. A Ruggyantaárugyárban,a Ganz-Mávagban és még sok számos párt­­szervezetnél taggyűléseken vitattak meg a párt VIII* Kanu£-r szusának tiszteletére tett munkaversenyvállalások űai'talriát, E^yre több taggyűlés foglalkozik a tervek teljesítésének ér­tekelése mellett a vállalati müszintervek végrehajtásával is. A Május 1 Ruhagyár pártszervezetének taggyűlései jelen­tősen hozzájárultak ahoz, hogy- a dolgozók nagyrésze egyre inkább népgazdasági szinten kezd gondolkodni. • » ib I_____Z____________________________________________________________________________:_____________ i

Next

/
Thumbnails
Contents