Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1962-02-07
I aty k ' . -r-P S-é megrendelésének csökkentésére, vagy törlősőre. Ennek következménye, , hogy e vizsgált vállalatok na jel mindegyikénél számottevő felesle■ ges kéazle.tek keletkeznek, így pl. a GÁV. alapanyagkészletének kb, 5 f«~a felesleges, a Min.. Cipőgyárban szeptember 3o-án 6o3 ezer Ft, felesleges alapanyagkészletet tartottak nyilván. A Fő, Cipőkészítő Vállalatnál 985 ezer Pt a felesleges készlet, amely összes anyagkészletének 37 a. Egyes vállalatok készleteit növeli az is, hogy nehezen beszerezhető importanyagokból- az Iparigazgatóság készletezésre kötelezi az üzemet. A Minős'égi Bútorgyárban pl,'a felesleges készlet 5o e/Pt. melynek döntő része egzóta- furnir, amit - mint nehezen beszerezhetőt az Iparigazgatóság utasítására köteles tárolni. Hasonló a helyzet a s©Jakkal is. % V ■ A vállalati készletek felhalmozódását lehetővé tette az is, hogy az MNB által előirt lcészletidő-normák nem voltak kellően megalapog-s zottak,.. A vállalatoknál felhnlmozédott febsleges^készletek jelentős részo ölTÓlcirőTcr vá.IITe á "A"~nTegvízsgál’t’"Tiz 'vállalathaX'az oifeEvo Trhya'g-''' Fész"lcTok mérleg szerinti értéke 1961, szeptember 3o-án kb, 3o m/Pt. Számottevő az elfekvő készlet a Gnnz-Mávagnálj 27 m/Pt, a Ruggyantánál l,o6 m/Ftf a Pőv.Cipőkészítő Vállalatnál, 576 e/Pt. t Az elfeícvő tkészletek nagyobb része segéd- és üzemanyagokból, valamint tartalék alkatrészekből tevődik Össze, Az elfekvő készletek hasznosítására á vállalatok részéről erőfeszítések tapasztalhatók. Megnehezíti azonban a helyzetüket az, hogy ezen készletek értékesítése az illetékes készletező, vállalatokon keresztül történik, A készletező vállalatok a felajánlott készleteket igen vontatottan-, vagy egyáltalán nem hajlandók átvenni, Jellemző példa erre a Május 1. Ruhagyár, ahol kb, 7oo ezer Ft , wJt értékű - a v állal ni nál már ' non a Ik a Ima z otiT gépekhez s.zulcsp go s - fy*^ t-A.kiselejtezett tartalék alkatrészt tárolnak. Csupán a helyi vezetők .^''-^.felelősségérzetén múlik, hegy ezek még á nem kerültek beolvasztás^ ra. . ' ' •oy A Könnyűipari Anyagé llát <5 Vállalt ezen készletet nem hajlandó átvenni, ugyanakkor ezen géptip.uspk a. helyi iparban még használatban vannak és üzemeltetésüket, ill..felújításukat az alkatrészhiány nagymértékben hátráltatja, A kimutatott' elfekvő készleteken felül a vállalatoknál olyan készletükkel is találkozunk, amelyek a műhelyekben fekszenek el,-a kivételezett, de, fel non használt anyagokból. Ezek ^az anyagok részben azort- váltsle fel esi cgessémert a. szükségesnél ^nagyobb mennyiségű anyagot vételeztek ki,•vagy progran-módositás következtében megkezdett, de'non befejezett alkatrészek formájában jelentkeznek. Az ilyen elfekvő készletek alkalmasak egyrészt a tiltott selejtpótlásrn, másrészt megnehezítik az egyes gyártmányéihoz szükséges valóságos anyagmennyiség kimutatását, ill. a felhasználási normák helyességének ellenőrzését. Sérti ez a helyzet a társadalmi tulajdon védelmét is, miután az igy keletkező készletek M Csáki né szalmája’Vként kallódnak,' Károlsan befolyásolják a termelés gazdaságosságát és a tervfegyelmet is, miután a követkéz" tervidőszakban indokolatlan anyagfelhasználásokat tesznek lehetővé és növelik az önköltséget. Példa erre a-.ClV, ahol a műhelyekben jelentékeny mennyiségben hevernek és elvesznek félig megmunkált alkatrészek, t ~ """""
