Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1962-05-30
, * :* , - 12 - 1 Kovács József elvtárs: a középszintű gazdasági vezetés kérdését az elvtársak több vonatkozásában megvitatták. Itt kulminál a parancs és a demokratizmus. Vagyis: felülről jön a végrehajtási utasitás, mely parancs és ezt össze kell hangolni a dolgozók észrevételeivel, véleményével, vagyis meg kell "fürdetni" a demokratizmusban, hogy jól alakuljon és ez az, ami még nehezen megy. Pl. nem érti még sok művezető "ezt miért kell a munkásokkal megbeszélne^, mikor parancs". A parancs- parancs éa hajtsa végre, nekem ne beszéljen senki - nem egy igy gondolkodik még most is. Ezt a kérdést nagyon ki kell emelni, bár ez nem jelenti azt, hogy az üzemek felső vezetésénél minden a legnagyobb rendben van. A vezetés mércéjét mivel mérhetjük le? Azzal, hogy az a cikk, melyet gyárt a vállalat bel-, vagy külkereskedelemben a fogyasztók részéről milyen bizonylatot kap. Kulyukad-e az oldala a motornak, vagy a kabátnak a háta kiszakad-e a kétszeri felemelésnél, stb. Volt szó arról, mérce az is, ha 15 milliárd helyett, 18 milliárdot gyártunk. De röjöttünk, hogy a gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy g-s gyártunk 3 milliárdot olyant, ami nem kell a fogyasztóknak. A Május 1. Ruhagyárban nincs inkurencia, esetleg a balonkabátoknál, de az is minimális. Világszint, műszaki fejlesztés: a világszint meg nem ismerését az érdekeltek előkészítik. A felsőbb szervek: minisztérium és külkereskedelmi szervek eltakarják, hogy mi bele ne lássunk az ő machinációikba és számos esetben "beszélhetünk a vak világba". Úgy tartják, mintha külön szekta lenne. Már hoztak erre határozatot is, de mégsem adják át az iparnak, hogy a világszinvonalat mi is lássuk. A Ruggyantában Somogyi elvtárs nagyon leleményesen kiharcolja magának, s ez nagyban segiti elő az üzemük munkáját. Lényeges a tervteljesités, de még lényegesebb, hogy az alapját képezi-e a II. 5 éves tervteljesitésnek. De, számos esetben mit mutat a gyakorlat? Pl. meg kellene rendelni az 1963-as terv teljesítéséhez az anyagot, de nem tudja a vállalat pontosan, hogy mit fog gyártani és mennyit. Mindének előtt ennek a szervezettségét kell biztosítani. Nagyon igaz az is, hogy a tudósok megirják mit kell csinálni, csak éppen nem azt csinálják. A munkások hibájából sokkal kevesebb kár származik, mint a vezetők hibájából, mert nem effektiv csinál kárt a vezető, hanem azzal, amit elmulaszt, amit számos esetben nem tud senki, de hatása az egész vállalatra kiterjed. Földes elvtárs: nagyon szerteágazó a vezetés színvonala, melyet nehéz megfogni, bár a jelentés az általános kérdéseket megmutatja. Szerteágazó szélességében is, mert egy vezetőre sokminden tartozik. A vezető egy szem a láncban és vannak dolgok, melyek a kér. PB hatókörén is túlmegy és bizonyos dolgokban a vezető keze meg van kötve. A kérdés mindig az, hogy a vezető a lánc melyik fokán áll. Legfontosabb mindig a népgazdaság kérdése, de akadnak egyéb kérdések is, melyet a vállalatnak figyelembe kell venni. Pl. ha menet közben a terv teljesítéséhez nincs kellő anyag biztosítva, a munkásokat viszont nem akarják elbocséjtani, akkor gyártanak olyan termékeket, mely jóllehet kimegy, de az is lehet, hogy elfekvő készlet lesz belőle. Ilyen körülményből adódik nemegyszer az is, hogy pl. negyedév végén rendezi le a vállalat a tervteljesitési dolgokat. . / . a sr _... .........-............. ~ ^ ^ — — - —— .-—-— ” • •• I