Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1962-05-30
J é- 8 -Az önállóság kérdésében miért nem haladunk érdemben előre. Az elvtársak tapasztalták már és ez nálunk is igy van, én is mindenegyes utasitásaál, intézkedésnél én is várok fentről utasitást és a beosztottak is igy vannak. Pl: mi önálló exportkereskedelmi vállalat vagyunk és ha mi valamit kidolgozunk, abba 6 szerv is beleszól, s emiatt nemegyszer olyan hosszú idő eltelik, hogy le is késünk. Ezért már nemegyszer mondtam, hagyják a vállalatot élni és a miniszterek ennek érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Erre azt a választ kaptam, forduljak Focit elvtárshoz, igy a következőkben őt fogjuk megkeresni. Ezek a dolgok természetesen lefelé is hatnak és befolyásolják a vezetőket. Javaslatom az, hogy igenis meg kell bizni az illető valakit a kapott feladat vitelére és ha nem jól csinálja egyszer, rá kell mutatni, ha másodszor is hibázik, bírálni kell és harmadszor jöjjön a felelősségrevonás. A mi vállalatunkra azt mondják, hogy a vezetés szinvonala még nem kielégitő és ez igy is van, mert a vállalat átütőereje nem tart ott, ahol kellene, mert különben nagyobb eredményeket tudtunk volna el- 1 érni. De, az átható vezetésnek, az egész vezető apparátusnak -mely nálunk 4.5 ezer ember - a gördülékeny vezetéséhez, e&y erélyes vezetés kell és ilyen vonatkozásban van még mit tenni. Pl. vannak nálunk olyan gyáregységek, melyek vezetői teljesen önállóan dolgoznak és vannak olyanok is, ahol nem tudnak megbirkózni a feladatokkal. Mi egyenlőre ezeket nem váltjuk le, hanem igyekszünk segiteni őket a munkájukban. Kun elvtárs: az anyag készitése előtt a brigád sokat gondokodott azon, hogy azt mire épitse fel, hogy a lehető legjobban megmutassa a gazdasági vezetés eredményeit és a még tapasztalható hibákat, hiányosságokat, melyet a szocialista termelési viszonyok között jelentkeznek. Ezt különböző módszerekkel, eszközökkel van lehető^ sége lemérni. Vannak vezetők, akik az adott keretek között még akkor is ha ez a helyi érdekekkel ellentétes, jó eredménnyel tudják vezetni a maguk egységét. Sokszor elhangzik a szakmai és politikai képzettség, mint kritérium. Általában igy van, azonban nemcsak ez az, ami meghatározza azt, hogy valaki jó vezető-e, vagy sem. Pl: A Ruggyanta és Minőségi Cipőgyár . igazgatója nem rendelkezik magos iskolai végzettséggel, mégis igen jól vezetik a vállalatot, mert megtalálják a módját annak, hogy a saját egységüket megfelelően vezessék. Nem mondom, hogy ez törvényszerű legyen, de nem szabad vulgárisán kezelni, meg kell nézni ki ! az a vezető, aki az adott egységet vezeti és milyen gazdasági eredményt tud elérni. Résztvettem az "Anyagi ösztönzés helyzete" c. brigádvizsgálatban a Ruggyantában és igen sok jót hallottam erről a gyárról korábban is, de az ottani munkásokkal és vezetőkkel beszélgetve, még jobb vélemény alakult ki róluk. Az igazgatótól kezdve a legkisebb beosztásban lévő dolgozóig mindenki tudja mit kell tennie, milyen célkitűzések vannak a gyár előtt. Pl. mindenki tudja mi a törzsgárda-mozgalom. Gumiabroncs-készítése tekintetében azonban még ők sem érték el a világszintet, az még sok kivánnivalót hagy maga után, és az ottani dolgozók is tudják ezt. Rendkívül fontos, hogy minden vezető feleljen a munkájáért és ha nem végzi el, akkor valamilyen módon figyelmeztessék, vagy vonják felelősségre. Előfordul azonban az is, hogy nem egészen reális rendelkezések látnak napvilágot és igy fordul elő az, hogy egy . / . A A , - . — - ■ ——..- - - T"'"'
