Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.13.a/4)
1962-05-16
• m * , «- 3 -» * hozzájárul az is, hogy a könnyűipar a népgazdasági beruházásokból meg na is csak kis mértékben részesül. Ez a részesedés azonban kedvezőbbj nint az 1955-év előtti, amikor a könnyűipari üzenek nógkevésbe részesedtek., a népgazdasági beruházásokban. Ennek tudható be, hogy a könnyűipari üzenek általában bátrabban nyúlnak az önköltségesokkéntő beruházási hitülokhoz, nint a gépipari-űzőnek, mert ezekre a beruházási formákra rá vannak szorulva. Pl. a. Május 1. Ruhagyár az elmúlt 3 évben többet ruházott be saját erőből, nint népgazdasági hitelből. A könnyűipari vállalatok a vásárolt gépek beállításáról többok között azért is kénytelenek azonnal gondoskodni, nort legtöbbnyiro elavult gépparkkal rendelkeznek, aneLynok locsorlése szükséges. Több vállalatnál tapasztalható a könnyűiparban, hogy igy lecserélt gépeket átalakítják célgépekké és ezáltal is növelik a termelés műszaki színvonalát. Különösen jelentkezik ez a VIII.kor. Kézműipari Vállalatnál, amely a néhány újonnan beszerzett gép mellett clvault gépeinek nagyobb részét modernizálta és újbóli üzembeállításukkal korszerű technológiát biztosító szalagszcrü termelés szervezett. A Május 1. Ruhagyárban . célgépek készítésére külön gépműhelyt hívtak létre, amelybe a lecserélt gépeket alakítják célgépekké, azon túlmenően, hogy a dolgozók újításait kivitelezik részben a Május. Ruhagy. r, részben az iparág részére. Az élelmiszeriparra kerületünkben még fokozottabb mértékben jellemző, hogy elavult gépekkel dolgozik. Pl. a Bp*Élesztőgyár kréta üzemét, amely az ország szükségletének 5o %-át fedezi. • . 1962. II. negyedévben le kell állítani, mert annyira elavult, hogy üzemeltetésé életveszélyes. Egyébként is jellemző.a Bp. Élosztőrgyárra, hogy kénytelen olyan gépeket üzemel/ni, amelyek már elavultak. Ezzel függ össze, hogy a vállalatnál a gépek kihasználtság! foka alacsony. Ugyanis kénytelenek nagy tartalék gépállományt tartani az üzemekben, mert a TMK ellenére a korszer tlen gépeken gyakori az üzemzavar. Ezzel kapcsolatban a r"' vállalat intézkedési tervet dolgozott ki és saját erejéből is^ sokat tett állóeszközeinek korszerűsítésére és jobb kihasználó sára, azonban szükséges, hogy a Szeszipari Igazgatósághoz beküldött javaslatainak végrehajtásához az Igazgatóság a szükséges segítséget megadja, A P. Kenyérgyárban a termelés centralizálására végrehajtott átszervezési intézkedések megteremtették a műszaki fejlesztés és ezzel együtt a gazdaságos gépesítés alapjait. A vállalat megfigyelésre■kijelölt gépelnek- kihasználási mutatója általában megfelelő. Kedvezőtlen kihasználást mutat az -1959-ben üzembe helyezett "Mamut" tósztagyártó univerzális gép, amely nagyternolékenységü, korszerű hazai előállítású gép és üzemeltetése egyedül biztosítja a jelenlegi kötelezettségek szerinti termelést,- azonban kihasználásá egy visszatérő jellegű csapájy. , t meghibásodás miatt bizonytalan, ezért 5 tésztagyártó gépet kell l mellette tartalékként fenntartani, hogy termeléskiesés a vállalatnál no következzék be. A felügyeleti hatóságok - a népgazdasági érdekekkel teljesen ellentétesén -ahelyett, hogy mintegy 7oo ezer Ft értékű gép konstrukciós hibájának kijavítására int tézkedtek volna, egy kisebb termelékenységű, olasz importgép beszerzését irányozták elő, kb. 1,4 millió Ft értékben. A F. Kenyérgyárban is tapasztalható a'saját erőből történő állóeszköz bővítése. Az elmúlt évben pl. a szállítóberendezések szűk ,/. /-a T
